- A Fertő-táj régiónk különleges természeti értéke mind a klímát, mind a növény-és állatvilágát tekintve, ennek mélyebb megismeréséért sokat tett a fél évszázaddal ezelőtt alakult bizottság – emelte ki Dr. Fodor Tamás köszöntőjében. Sopron polgármestere hangsúlyozta: nagyon fontos a Fertő-táj értékeinek megőrzése mellett, hogy minél több emberhez juthassanak el ezek a kincsek. Ez a legfőbb célja a Modern Városok keretében most zajló Fertő tavi nagyszabású turisztikai fejlesztésnek, amely méltó a Fertő-táj Bizottság munkájához.

Prof. Dr. Szlávik Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke emlékeztette arra az emlékülés résztvevőit, hogy a bizottság megalakulása 1958-ra nyúlik vissza, amikor Pichler János már kezdeményezte a társaságnál, hogy fontos lenne az összefogás a Fertő-tó alaposabb tudományos felméréséért. 

Fejér László c. főiskolai docens előadásában rámutatott: a Fertő-tó nem volt olyan szerencsés helyzetben, mint a Balaton, amelyet akkoriban már folyamatosan és alaposan kutattak. Ráadásul a Fertő az elmúlt évszázadokban többször is kiszáradt, majd megáradt, még a lecsapolása is szóba került a 19. század végén.

A trianoni döntés után mindez lekerült a napirendről, hiszen a tó nagyobb részét Ausztriához csatolták. Az alaposabb tudományos kutatásra 1968-ig kellett várni, amikor megalakult a Fertő-táj Bizottság. Dr. Berczik Árpád akadémikus, egyetemi tanár felidézte, hogy milyen hasznos, a Fertő-tó állapotát mind a mai napig meghatározó helyzetfelmérésekbe, adatgyűjtésekbe kezdett a bizottság.

Már az első években több ezer oldalas tanulmány készült a kutatók összefogásának köszönhetően. Nem csupán a hidrológiai szempontokat vizsgálta a bizottság, hanem széles spektrumát ölelte fel a tevékenység a természet-és környezetvédelemtől kezdve az idegenforgalmi vizsgálatokon át a hiányosságok feltárásáig.

Az emlékülés előadói rámutattak: a bizottság munkája nélkül ma sokkal kevesebbet tudnánk a Fertő-tájról.