A bányászok tudásának ősi forrása – 10 érdekesség Selmecbányáról

A bányászok tudásának ősi forrása – 10 érdekesség Selmecbányáról

  2018. december 4. - www.sopronmedia.hu

Száz esztendeje már, hogy a Bányatisztképző Akadémia lelkes oktatói, és egyetemistái áthelyezték székhelyüket a Kárpátok bércein túlra, Sopronba. A Soproni Egyetem és Selmecbánya kapcsolatát átkaroló cikksorozatunk első írásában több mérföldkövön keresztül mutatjuk be a világ első bányászati akadémiáját.

A Nyugati-Kárpátoknak ölelésében, katlanos völgyben fekszik egy város, amelynek festői szépségét sokan méltatták – Selmecbányát még Petőfi Sándor is szívébe fogadta. A gazdag múltú település területén már a kelták idején is kőből emelt vár állt. Azt, hogy település hogyan alapult, több legenda is taglalja: a legismertebb szerint a várost övező grandiózus arany- és ezüstlelőhelyeket egy Sebenitz nevű pásztor találta meg, két gyíknak köszönhetően.  

Selmecbánya 1726-ban

Selmecbánya 1726-ban

Forrás: Internet

 1. Ha szeretnénk a várost legszebb mivoltában látni, az idő vonalán előre kell ugranunk egészen az 1600-as évekig: a középkorban itt voltak hazánk legfontosabb arany- és ezüstbányái.

2. A város szakemberei kiválóságukat számos világraszóló innovációval bizonyították: a selmeci bányászok a világon elsőként hívták segítségül a puskaport a hegyek megrendítéséhez.

3. Selmecbánya rövidesen a bányászati oktatásban is komoly szerepet vállalt. Szakoktatás az 1600-as évek kezdetétől volt itt, 1735-től pedig már Felsőfokú Bányatisztképző Intézet is működött a városban.

A bányaváros 1863-ban

A bányaváros 1863-ban

Forrás: Internet

 4. Ugyan a bányatisztképző iskola képzéseinek palettája színes volt, akár a hegymély kristályai, azonban a várost egy következő mérföldkő tette a vájárok ősi alma materévé: 1762. október 22-ben Mária Terézia jegyzőkönyvben szentesíti a selmecbányai oktatási intézmény akadémiai szintre emelését. Ezzel megalakult a világ első bányászati akadémiája.

5. A gyorsan fejlődő intézmény folyamatosan bővült: 1770-ben kohászati, 1808-ban erdészeti akadémiával egészítették ki.

6. A következő nagy változás 1846. október 6-án történt az intézmény életében: ekkor szentesítette V. Ferdinánd Király a Bányászati-kohászati és erdészeti akadémiát. Ez oktatási és szervezeti korszerűsítéseket hozott az intézet számára – érdekes például, hogy az intézmény levált a helyi főbányagrófságról.

7. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc heve az akadémiára is komoly hatást gyakorolt. Az intézmény a független magyar kormány kezére került, amely bevezette az oktatást. Ráadásul, innentől kezdve csak magyar hallgatók kaphattak ösztöndíjat. Selmecbánya maga is fontos szerepet játszott a szabadságharcban: 1849. január 13-án Görgey Artúr téli hadjárata alatt itt töltötte fel hiányos felszerelését és ruházatát. A környéken több dicső harc is folyt az osztrákokkal, amelyek előtt a városban álló bronz szobor tiszteleg.  

Ez a térkép Selmecbánya 1900-as évek legeleji mivoltát mutatja be

Ez a térkép Selmecbánya 1900-as évek legeleji mivoltát mutatja be

Forrás: Internet

8. A szabadságharc során megfogant lelkesedés súlyos árat követelt – a magyar bánya-kohómérnöki társadalom vezéralakjai közül sokakat kivégeztek, vagy bebörtönöztek, a legtöbben pedig külföldre menekültek a megtorlás elől. A bebörtönzött kulcsfigurák szabadulásukat követően sem tevékenykedhettek nyugodtan: az Akadémia igazgatóját, Ritterstein Ágostot szabadulása után fosztották meg állásától. Ráadásul, az intézmény magyar, és külhoni diákjai között rendkívül megromlott a viszony.

9. A lesújtó veszteségeket kissé enyhítette az 1867-es kiegyezés. Az intézmény új vezetésében ugyanis helyet kaptak a szabadságharc szellemiségét valló bánya-kohómérnökök is. Az intézmény falai között ismét felcsendült a magyar szó – az előadók immár hivatalosan is édes anyanyelvünkön oktathattak. A folyamatok biztonságos mederben tudtak folyni, ugyanis maga Ferenc József írta a reformtervezetet. Ezek eredményeként 15-re növekedett az intézmény tanszékeinek száma.

10. Az iskola életében a 20. század már az első éveiben is fontos változásokat hozott. A természettudományok robbanásszerű fejlődése világszerte fontos átalakulásokat eredményezett – hazánkban például az iparhoz igazítva a műszaki-természettudományos képzéseket erősítették. Ez az akadémiára kirívóan hatott – az újonnan Bányászati és Erdészeti Főiskolának keresztelt intézmény képzéseinek száma húszra emelkedett. Ebben a csokorban a természettudományos oktatás aránya 10-30 %-kal meghaladta az országos átlagot.

Az 1900-as évek eleje azonban nem csak fejlesztéseket hozott – egész Nagy-Magyarország, így Selmecbánya fölé sötét fellegek borultak, amelyek rendkívüli döntések elé állították a magyar bányászat nagyjait – ezekről azonban már cikksorozatunk következő írásában számolunk be!

Nyitóképen: Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben így látta Selmecbányát (Forrás: Internet)

Kérem, várjon... Kérem, várjon...