Bajorországban született, szülei Mechwart György és Hofmann Erzsébet voltak. Pályáját lakatosként kezdte, ezután végezte mérnöki tanulmányait Augsburgban. Nemsokára a Károly Lajos vasúti igazgatóságnál kilátásba helyezett mérnöki állás elfoglalása érdekében Pestre jött. Itt megismerkedett Ganz Ábrahámmal és 1859-ben belépett kis vasöntőműhelyébe, amely Mechwart munkássága révén – főként Ganz halála után – jelentős vállalattá fejlődött.

Mechwart lett az 1869-ben részvénytársasággá alakult Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. műszaki igazgatója, majd vezérigazgatója. 1874-ben találta fel a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszéket. 1878-ban megalapította a Ganz-gyár elektromos osztályát, és az elektrotechnika területén eredményes feltalálókkal világszínvonalút alkotott. Olyan kiváló szakemberekkel vette körül magát, mint Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa, Kandó Kálmán, Neustadt Lipót és Fischer Béla.
Munkásságáért 1899. november 13-án nemességet és belecskai nemesi előnevet kapott I. Ferenc József magyar királytól.

Számos kiváló mérnök került ki a Ganz-gyárból. Így Hoór-Tempis Móric, Pöschl Imre és Cserháti Jenő a Műegyetem tanárai lettek, a gépészek közül Bánki Donát, Csonka János. A gyár hírneve vonzotta a külföldi mérnököket. Ott dolgozott a gyárban Nikola Tesla, Milan Vidmar és Friedrich Uppenhorn is.
Ebben az időben vette át Mechwart a válságba került pesti vagongyárat is. Találmányai közé tartozik a gőzüzemű, illetve petróleumüzemű szántógép is (1896).

1878. augusztus 12-én szabadalmaztatta legnagyobb találmányát, a Mechwart-féle hengerszéket. A korszakalkotó találmány sikerére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a Ganz gyár hengerszékeit mind az öt világrészbe exportálta.
A hengerszék a malomipar legfontosabb gépei közé sorolható. Egy olyan berendezés, amelyben egymással szemben különböző sebességgel megforgatott rovátkolt vagy mattírozott, kéregöntött fémhengerek helyezkednek el. Az egymással szemben forgó hengerek (hengerpár) közötti hézagba valamilyen szemes terményt (búza, kukorica, rizs, rozs, árpa stb.) vagy más félkész őrleményt engednek, amely a hengerek közötti kerületi sebesség különbözetéből adódóan őrlődik.
Javult a lisztminőség, olcsóbb lett a liszt előállítása, az őrlés és a Mechwart-féle hengerszékek tartósabb masináknak bizonyultak az őrlőkőnél.

Korabeli statisztika szerint a Ganz-gyárban 1907-ig 29.550 darab hengerszéket gyártottak. Volt olyan esztendő, amikor 1.500 darabnál is több őrlőszerkezet hagyta el a patinás gyárüzemet. Hazánkban a század utolsó negyedében a Mechwart-féle hengerszék volt az egyik olyan gyártmány, amelynél a nagy szériában történő gépgyártást megvalósították.
A Ganz-gyárüzemben, a Mechwart-féle hengerszék gyártása nyomán fejlődött ki 1883-ban a Ganz-féle malomépítészet, amelynek létrejötte Bánki Donát (1859-1922) gépészmérnöknek, a gyár kiváló gépkonstruktőrének köszönhető.

Mechwart 1899. évi nyugállományba vonulása alkalmából hagyta az utókorra az alábbi intelmét: „Ne hagyják mondává válni azt a jó hírnevet, aminek cégünk örvendett, hogy itt mindannyian egy szívvel, lélekkel, s barátságban működjünk együtt a köz javára.”

Forrás: http://technika.gmgi.hu/

https://hu.wikipedia.org/

Borítókép: https://cultura.hu/