Ahogy 42 éve minden tavasszal, március utolsó hétvégéjén előbbre kell állítanunk az óráinkat. Az átállítást követő hétfői napon megszaporodó balesetekről, szív-érrendszeri halálozásról és általában 40 perccel kevesebb alvásról számolnak be általában.

-A kormánynak előbb-utóbb dönteni kell – hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke -, ehhez fontos lenne, hogy az emberek véleményét meghallgassák, de a tudomány álláspontját sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Az alváskutató és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint az emberek számára a standard időszámítás lenne a megfelelőbb. Ezzel az állásponttal ért egyet dr. Fazekas Zoltán háziorvos is.

-Az emberi szervezet cirkadián ritmus szerint működik. Egy egészséges embernek napi 6-8 óra alvásra van szüksége, de ez egyénenként nagyon eltérő lehet – tudtuk meg a háziorvostól. – Az alváskutatással foglalkozó tudomány művelői kimutatták, hogy a fiziológiásan nem elégséges alvás az összes szervrendszer működésére negatívan hat. Agykutatók arra is rájöttek, hogy a tobozmirigyünk azért is tölt be különösen fontos szerepet, mert ez a borsó nagyságú szerv termeli a sötétség hormonját, az alvási funkciókért felelős melatonint. Ennek a szintje nappal lecsökken a szervezetünkben, alkonyatkor pedig megemelkedik, ezért is érezzük álmosnak, fáradtnak magunkat.

Magyarországon 1980 óta alkalmazzák a nyári időszámítást, amelynek eredetileg energiamegtakarítás volt a célja. A tudomány és a közvélemény azonban régóta közös álláspontot képvisel azzal kapcsolatban, hogy ma már semmiféle gazdasági előny nem származik belőle, viszont megterheli az emberi szervezetet. Az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését. A tervek szerint az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy a téli vagy a nyári időt véglegesítik-e, és a kezdő dátumot 2021-ben határozták meg. A koronavírus-járvány azonban elterelte a kérdésről a figyelmet, úgyhogy egy dolog biztos: 28-án hajnalban még átállítjuk az órát.

-A nyári időszámítás előnye, hogy később sötétedik, vagyis a munkavégzés után több időnk jut a kedvünkre való szabadidős tevékenységekre – folytatja dr. Fazekas Zoltán. – Ennek viszont az az ára, hogy reggel, amikor felkelünk, még csak dereng a világosság, a melatonin még javában dolgozik a szervezetünkben, ezért fáradtnak érezhetjük magunkat, ami kapkodáshoz vezethet. A téli időszámítás közelebb áll a természeteshez. Eleink még a természet órajárása szerint élték az életüket, az állatokkal keltek, és az állatokkal feküdtek. A mai emberek ettől eltávolodtak, és sokszor csak akkor jönnek rá, hogy az egészségük a legfontosabb, amikor már elveszítették, vagy visszafordíhatatlan folyamatok indultak el a szervezetükben.

Az óraátállítás kérdésköre komoly nemzetközi gazdasági és társadalmi megfontolást és egyeztetést igényel, az, hogy például szomszédos országokban különböző időszámítás legyen, nem fordulhat elő – hangsúlyozza a Magyar Alvás Szövetség közleménye.

 

Borítókép forrása: pixabay