| 2018. október. 6. | 3 perc olvasás

Fehér bot Nemzetközi Napja

Október a látás hónapja, 15-e pedig a Fehér Bot Napja már több mint 45 éve, amelyhez kapcsolódóan Sopronban a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete tartott összejövetelt szombaton.

Orvosi értelemben a vakságnak számos fokozata lehet, amely a teljes “sötétségtől” a minimális látásmaradványig bezárólag annak tekintendő.  A tényekhez tartozik az is, hogy vak illetve a gyengénlátó emberek túlnyomó többsége felnőttként veszíti el látását, amelynek okai elsősorban az öregedéssel együtt járó látásromlás, ezenkívül a cukorbetegség szövődménye is lehet, de a zöld hályog (glaucoma) illetve a különböző sérülések és balesetek és előidézik azt. 

A fehér bot, amely elsősorban a vakok és gyengénlátók közlekedését segíti elő Guilly d’ Herbemont francia grófnő nevéhez köthető, hiszen a ’30-as években figyelt fel a vakokra leső veszélyekre a nagyvárosi utcák forgatagában. Rájött, hogy egy megkülönböztető, de ugyanakkor segítő tárgy támogatná a nem látókat. Ekkor ötlött fel benne a fehér bot gondolata, ami már távolról is feltűnő, ugyanakkor „hosszított karként” is használható, így a vakok az útpadkákat és a falakat baleset nélkül megtalálják, és képessé válnak az önálló közlekedésre. A bot 1938-ban lépte át Svájc határát, ahol törvénybe foglalva tudatosították a lakosságban jelentőségét és a közúti forgalomban elfoglalt kitüntetett szerepét és amely aztán később a egy emléknapot is kapott, amely a Fehérbot napjaként megtartott esemény lett a mai napig. 

Városunkban is minden esztendőben összejövetelet tartanak a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete Soproni Kistérségi Csoportjának szervezésében az érintettek illetve hozzátartozóik számára, amelynek idén a Soproni Egyetem Lámfalusy Károly Karának aulája adott otthont. 

A rendezvényen Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának nevében Tóth Éva képviselőasszony mondott köszöntöt, aki elmondta, hogy ezen a napon a gyengénlátókra, a látáskorlátozottakra irányul a figyelem, pontosabban azokra, akik a földi dimenzió szerinti körülmények között a  látható világot nem úgy érzékelik mint mi, egyébként meg éppenhogy nem  ők a „gyengénlátók”! Mi, „a jól látók” vagyunk a leginkább  látáskorlátozottak a lényeget illetően korlátozottak.

Önök ugyan nem látják a színeket, a formákat, a fényt, vagy a tárgyakat  e világban, de az élet valódi lényegét illetően mégis mi vagyunk a  gyengénlátók, a gyengén-lényeglátók, a gyengén-emberségesek,  gyengén-elfogadók, a szeretet-korlátozottak – tette hozzá. Az életet, a  világot Önök látják a lényege szerint, mert lélekkel érzik, ezért a maga  teljességében is élik, lélekkel.

Tóth Éva hozzátette: miközben Önök, akik kevesebbet látnak szemmel a világból, mégis ugyanúgy itt élnek, dolgoznak, küzdenek, helytállnak  közöttünk a mindennapokban – az egészségesnek mondottak között - , ezért  Önöknek a földi életből végig a nehezebb rész jut, többet és nehezített  körülmények között küzdenek a léttel, mindenek ellenére, végigcsinálják  tisztességgel, becsülettel: ezért tiszteletet jár, köszönet, mert az,  amit Önök egy életen át tesznek ebben a látszatoktól vezérelt világban,  bizony a hősiesség maga.

Meggyőződésem, tudom, hogy az emberi lét nem esetleges, mert mindenkinek helye, feladata, küldetése van a világban. Így önöknek is  itt mind, egyenként is. Minden ember Isten szeretetéből jön a világra.  Igen, a világnak magának van szüksége önökre, így amint vannak; mert a  világ gyengénlátó szeretetben és önök a lelkiismerete. Köszönet, hogy  vannak! Figyelnünk kell arra, amiként, amiért vannak, figyelnünk kell és  megtanulni a lényeget látni. Amint Juhász Gyula fogalmaz egy versében:



„Testvéreim, egy látó küldi néktek
Üdvözletül ma könnyes szavait,
Ki mindig fájón és szédülve nézett
Egy szép pokolt, mely földnek hivatik.
(…)
…………aki vak volt,
Ő is szeretne látni víg eget,
Túl minden földi harcon és kudarcon
Felé örök világok intenek.”



Igen, mi a pokolt látjuk, önök az örök világokat! Köszönjük, hogy ez  utóbbiak meglátására vezetnek minket! – mondta Tóth Éva a Vakok és  Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete Soproni Kistérségi Csoportjának szombati összejövetelén.

Az ünnepségen prózai illetve a Csendtörök együttes jóvoltából zenei előadásokkal is tartalmasabbá tették az összejövetelt, ahol Vörös Ákos a Sopron Lions Klub tagja is köszöntötte a résztvevőket és a soproni csoport számára értékes adományokat is átadott, illetve egy közös szüretre is invítálta az egyesület tagjait, amely minden bizonnyal szintén olyan jó hangulatban fog telni, mint ez a rendezvény. 
 

 

Kattintson egy képre a galériánk megtekintéséhez!

Legnépszerűbb cikkek