| 2019. május. 20. | 1 perc olvasás

Hogyan tehető biztonságossá az online vásárlás?

Gyakran jelez a készülékünk 403-as hibakódot internetes vásárlás alkalmával. Ezt műszaki és beállítási hiba is okozhatja, de mindenképpen a túlvégen van a probléma – mondta Muraközi Gergely informatikus csütörtökön a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A hibaüzenet megjelenése előtt az adatokat már kéri a rendszer. Már utólag is le lehet tiltani az adatokat. Nem kell megijedni, az adatokkal ugyanis nehéz visszaélni, hiszen mára már a nagy internetes szolgáltatók és a bankok is kialakítottak olyan szűrőket, amelyeken keresztül utólag is le tudja tiltani adatait a tulajdonos. Ilyen szűrő például, hogy a bank abban az esetben, ha szokatlan vásárlási aktivitás történik, felhívja az ügyfelet, ellenőrzi, valóban ő áll-e a tranzakció mögött, vagy visszaélnek-e az adataival.

Nehézséget az okoz, hogy a bank nem minden esetben tudja felhívni az ügyfelet, hiszen túl sok tranzakció történik naponta. Ez viszont azzal küszöbölhető ki, hogy az ügyfél keresi fel a bankot telefonon. Ehhez csak be kell állítani az SMS-visszaigazolás-szolgáltatást, amely minden vásárlásáról emlékezteti a kártyatulajdonost, így az mindig tudni fogja, mikor kell hívni a pénzintézetet. Ne tároljunk PIN-kódot a pénztárcában! A szakértő két fontos dologra hívja fel a figyelmet: az egyik, hogy érdemes a bank telefonszámát magunknál tartani, főleg külföldi tartózkodás idején, a másik pedig, hogy jegyezzük meg a PIN-kódunkat, és azt ne tároljuk a pénztárcánkban.

Az egyik legmodernebb módszer, ha valaki jelszómenedzsert használ, amihez csak egy adatot kell megjegyezni, de többet tud tárolni. Ennek praktikusabb kivitelezése pedig az ujjlenyomattal működő jelszómenedzser. Rengeteg műszaki intézkedést lehet tenni a biztonság érdekében. Internetes vásárlás esetén például kétlépcsős azonosítás is kérhető. Ennél az első lépcső, amikor az illető megadja a bankkártyáján lévő adatokat, a második pedig egy SMS-ben érkező visszaigazoló kód beírása, amely megerősíti a vásárlás szándékát.

Érdemes figyelni a böngészőt, az ugyanis jó eséllyel jelzi azokat az internetes oldalakat, amelyeken már történtek visszaélések, de kerülni kell azokat az oldalakat is, amelyek nem titkosítottak, tehát azokat, ahol a böngésző felső sávjában nem jelenik meg a kis lakat – hívta fel a figyelmet Muraközi Gergely.

 A címlapfotó illusztráció.

Legnépszerűbb cikkek