| 2021. július. 31. | 2 perc olvasás

Jogosítványhoz kötnék az e-roller használatát

A buszok és a metrók helyett egyre többen választják az egyéni közlekedési eszközöket, mint például az elektromos rollereket. Ezt az eladási statisztikák is alátámasztják. Ezzel együtt a balesetek száma is megnőtt, ezért sokan már jogosítványhoz kötnék az e-rollerezést.

A friss eladási számok szerint már többen vesznek rollert, mint biciklit. Ennek az lehet az oka, hogy a városban megkönnyíti a közlekedést, hatékonyan lehet vele kisebb távolságokra eljutni, miközben az ember le sem izzad a munkába menet – mondta Szatmári-Margitai Gergely ügyvéd, az M1 Ma reggel című műsorának vendége.

Kezdetben, amikor megjelentek ezek a rollerek, 20-30 km/órás sebesség volt az a  teljesítmény, amivel menni tudtak. Azóta számos típus jelent meg, az alacsony teljesítményűtől kezdve a magasabb teljesítményűig, amelyek ezt a sebességet már képesek meghaladni.

2017-19 közé tehető az, amikor elkezdődött az érdeklődés az elektromos roller használata iránt, melynek oka, hogy a nagyvárosokban már bérelni is lehet ilyen e-rollereket.

A rollerek széleskörű használata miatt azonban a balesetek száma is megnövekedett. A 2020-as adatokat elemezve megállapítható, hogy Magyarországon 64 körüli volt a rendőrség által is ismert, e-rollerekhez köthető balesetek száma. Ebből 14, tehát az egyharmaduk súlyos sérüléssel végződött. Ebből pedig egyértelművé válik az, hogy ez egy veszélyesnek minősülő eszköz, aminek használatához - azt gondolom -, hogy fontos lenne a szabályozás – számolt be Szatmári-Margitai Gergely.

A 2019. év végén kiadott belügyminisztériumi nyilatkozat szerint segédmotoros kerékpárként kell az elektromos rollert azonosítani. Ami megkérdőjelezhető, ugyanis  annak, hogy egy jármű segédmotoros kerékpárnak minősüljön, két feltétele van: az egyik, hogy legyen ülése, a másik, hogy legyen rajta pedál. Ez a kettő egyáltalán nincs meg az elektromos rollernél. Ezért jogszabályilag nem lehetne segédmotoros kerékpárként azonosítani. Ezen kívül sokan a kerékpárúton használják, lakott területen belül viszont segédmotoros kerékpárral nem lehet közlekedni. Még az úttesten sem lehet vele menni, a járdán pedig végképp veszélyes.

Azt gondolom, hogy ez egy másfajta közlekedési eszköz, ezért másfajta szabályozást is igényelne. Ami akkor válna egyértelművé, ha meg tudnánk határozni, hogy miként azonosítjuk – mondta az ügyvéd.

Júniusban jelent meg a Közbiztonsági Szemlében egy tanulmány, amelynek az lett az eredménye, hogy fontos lenne ezeknek az eszközöknek az egységes szabályozása. Például kötelezővé lehetne tenni az első és hátsó féket. Ugyanígy szabályozni kellene a világításberendezést is.

További kérdések is felmerülnek a használatával kapcsolatban: milyen védőfelszerelés kell hozzá? Kell-e bukósisak? Lehet-e használni alkoholfogyasztás után? Kell-e a használatához vezetői engedély?

Én azt gondolom, hogy a bukósisak minden tekintetben elengedhetetlen, mivel akár 40 km/órával is lehet menni vele. Alkoholfogyasztás után pedig ne lehessen használni. A vezetői engedéllyel kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy ha párhuzamba állítjuk a kerékpárral, akkor szerintem nem szükséges – fejtette ki a jogász.

Ugyancsak nagyon fontos kérdés, hogy biztosítás legyen-e rajta. Ezt a németek úgy oldották meg, hogy egy ragasztható matricás rendszámmal látták el. A rendszám által a kötelező felelősségbiztosítás is megoldottá válik.

A szabályalkotásnak ugyan nem ez a legfontosabb kérdése, mégis lényeges, hogy hány éves kortól lehessen vele közlekedni. Németországban a szabályozás a 14. életév betöltése után engedélyezi az e-roller használatát. Magyarországon is ez az iránymutatás, csakúgy, mint a segédmotoros kerékpár esetében.

 

Legnépszerűbb cikkek