| 2024. január. 2. | 1 perc olvasás

Káprázatos csillaghullással indul az új év

Látványos égi jelenséget figyelhetnek meg azok, akik január 4-én az eget kémlelik. Ekkor tetőzik ugyanis a Quadrantidák nevű meteorraj.

Habár a meteorok aktivitása már december végén elkezdődött, a legszebb légköri jelenség január 4-én, a hajnali órákban lesz látható, érdemes ekkor korán kelni, és egy kelet felé nyitott, sötétebb észlelőhelyet keresni.

A Quadrantidák meteorraj érkezésével óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet figyelni, amennyiben tiszta lesz az ég. A tájékoztatás szerint felveszi majd a versenyt az augusztusi Perseidákkal (átlagos maximum 84 rajmeteor) és a decemberi Geminidákkal is (átlagos maximum 88 rajmeteor óránként). Bár a Geminidák meteorraj érkezését a felhős égbolt miatt csak az ország nyugati felén élő szerencsésebbek csíphették el.

A meteorzáporok túlnyomó többsége a Napot megközelítő üstökösökről levált törmelékből származó porfelhő és a Föld légkörének találkozásából adódik. A csillagunk körül pályára állt apró porszemcsék és kőzetszilánkok az év meghatározott időszakában keresztezik bolygónk útját, belépnek a légkörbe, és ott látványos fényjelenséget produkálva égnek el – ezt figyeljük meg mi a felszínről mint hullócsillagot, kívánva magunknak minden szépet és jót.

Több furcsaság is olvasható a rajjal kapcsolatban, az egyik ilyen a meteorraj névválasztása.

Minden meteorraj arról a csillagképről (vagy konkrétan egy csillagról) kapja a nevét, ahová a záporban megjelenő hullócsillagok által kirajzolt vonalak összefutnak. Ezt hívjuk a raj radiánsának. A Perseidák radiánsa a Perseus csillagképbe, a Geminidáké a Geminibe, a Quadrantidák radiánsa viszont a Bootes (Ökörhajcsár) csillagképbe esik – akkor miért nem Bootidákról van szó?

Az égbolt azon területére, amelybe a radiáns esik, Jérôme Lalande francia csillagász javasolt új csillagképet 1795-ben, amelyet Quadrans Muralisnak, azaz Fali Kvadránsnak nevezett el. Ezt a kissé mesterkéltnek tűnő konstellációt az 1922-es Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által kidolgozott, modern csillagképlista viszont már nem tartalmazta. Elmondhatjuk hát, hogy a Quadrans Muralis élt 127 évet – a meteorraj viszont maradt Quadrantidák.

 

Borítókép: 

www.svabhegyicsillagvizsgalo.hu

Legnépszerűbb cikkek