Az 1766-ban első karnaggyá előlépett Joseph Haydn eszterházai munkásságának kiemelkedő részét képezik az itt írt operák, színdarabokhoz és a herceg barytonjára szerzett zenék. A főúri ünnepek és mulatságok nem nélkülözhették a báboperetteket, marionett darabokat sem, melyek számára a herceg külön színházépületet emeltetett.

A Marionettszínház a déli nagy park keleti oldalára került, belső terét festett sásokat utánzó stukkók és csillogó poros kavicsokban, kagylókban, csigákban gazdag vizes grották, falra festett tájképek díszítették.

1773-ban Mária Terézia vendégeskedése idején a Haydn vezényelte Philemon és Baucis darabbal nyitották meg. A bábszínház sokoldalú mestereként a forrásokban Joseph Carl von Pauersbach nevével találkozunk, akit amellett, hogy kivételes színpadgépezetet alkotott és bábdarabokat írt, a herceg házi költőjeként is jelölnek. (Pauersbach 1778-ban hagyta el a hercegi udvart, majd az orosz cár szolgálatába állt.)

A Marionettszínházat a 19. században többszintes magtárrá alakították, ekkor belső díszítményei teljesen elpusztultak. Az épület – azzal a zenekari árokkal együtt, ahonnan Haydn, maga vezényelt– 2013-ban kapta vissza eredeti barokk megjelenését.

A Marionettszínház - akárcsak Haydn idejében - koncert- és előadóteremként is a legkülönlegesebb élményt nyújtja közönségének.

Ezen a hétvégén három perspektívából barangolhatják be a Marionettszínház termét, amelyben remélhetőleg minél előbb felcsendülhet a muzsika is.

A különleges körpanorámás fotók az Eszterházy-kastély Fertőd Facebook oldalon vagy ide kattintva érhetők el.

 

Borítókép: A fertődi Eszterházy-kastély kapuja Forrás: eszterhaza.hu