| 2017. április. 9. | 2 perc olvasás

Megkezdődtek a fejlesztési munkák a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban

A térségben számos olyan élőhely és faj található, amely Európában csak itt fordul elő, emiatt is fontos a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban elkezdődött élőhely-rekonstrukció.


Mint arról lapunkban már be­­számoltunk, nagyszabású élőhely-fejlesztési munkálatok kezdődtek meg a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén. A tel­­jes körű helyreállítás várhatóan 2020. november végéig is eltart. A költségekre a nemzeti park 835 millió forintos kormányzati támogatást nyert el.


– A beavatkozás célja az itteni természetes élőhelyek fenntartása, a védett növény- és állatfajok megőrzése – mondta el la­­­­punk megkeresésére Ta­­kács Gá­­bor, a nemzeti park ter­­mé­­szet­­­­­meg­­őr­­zé­­si szakreferense. – A kistómalmi lápréten kísérletet teszünk a hazánkból kipusztult karcsú pásztorbotmoha visszatelepítésére. A le­­romlott, korábban helytelenül kezelt te­­rületeken pedig igyekszünk helyreállítani és a későbbiekben fenntartani a természetes állapotot. A mostani projekt elsősorban a tó déli és nyugati partvidékére, az itt egykor nagy kiterjedésben előforduló mocsárrétek hely­­reállítására irányul, de egyes tevékenységek, mint például az ezüstfa irtása kiterjednek a tó teljes partvidékére.

Az élőhely-fejlesztési munkálatok várhatóan 2020. november végéig tartanak, a költségekre a nemzeti park 835 millió forintos kormányzati támogatást nyert
Az élőhely-fejlesztési munkálatok várhatóan 2020. november végéig tartanak, a költségekre a nemzeti park 835 millió forintos kormányzati támogatást nyert
fotó: Fertő–Hanság Nemzeti Park

Takács Gábor hozzátette: a nem­­­­zeti parkban is komoly ter­­­­­­­­mé­­­­szet­­védelmi, gazdasági és egész­­ségügyi problémát okoznak a más kontinensről behozott és kiszabadult, majd invázió­­szerűen elterjedt fajok. A lakosság ezekkel a fajokkal többnyire akkor találkozik, ha allergiás lesz rájuk, mint például a parlagfűre, vagy ha valamelyik rovarnak látványos rajzása van. A gyakori, elterjedt fajok esetében a természetvédelmi cél a visszaszorítás, az invázió kezdetén járó egyedek esetében pedig a teljes kiirtás.


A szakember egy másik problémára is felhívta a figyelmet: – Az elmúlt években jelentősen visszaszorult, de nem szűnt meg az illegális hulladéklerakás. A csökkenésben a környezettudatosság növekedése mellett a sze­­lektív hulladékgyűjtés terjedése, a hulladékgyűjtő udvarok kialakítása is sokat segített. A projekt tervezésekor felmértük a meglévő lerakókat, amelyek többsége több éve megvan, és elsősorban a települések mellett helyezkedik el. Az illegális hulladéklerakás a nyilvánvaló esztétikai problémákon és a kör­­nyezetszennyezésen felül komoly természetvédelmi gon­­dokat okozhat, hiszen a ki­­vitt törmelékkel kevert földben lehetnek özönnövények sza­­po­­rí­­tó­­képletei, amelyek utá­­na elterjedhetnek. A gyepgondozást is gyakran akadályozzák: megtörténik, hogy a betondarabokon eltörik a kasza, ezzel több százezres kárt okozva a gaz­­­­dálkodónak. Az illegális hulladéklerakók mellett elbontjuk a területen található, használaton kívüli, többnyire életveszélyes épületromokat is.

Legnépszerűbb cikkek