A közeljövőben induló holdi robotikus felderítő expedíciókon már cipősdoboz nagyságú mini holdjárók is bevetésre kerülhetnek, mint pl. a magyar találmányból, magyarok által kifejlesztett Puli Lunar Water Snooper, ami nem más, mint a Hold felszíne alatt vizet kereső detektor.

A NASA Artemis programja 2024-re, 55 évvel az Apolló 11 történelmi küldetése után tűzte ki az újabb emberes Holdra szállást. Egy gyorsan növekvő nemzetközi közösség munkálkodik azon, hogy égi kísérőnkön fenntartható módon teremtsük meg az emberiség állandó jelenlétét.

Ezeknek az expedícióknak fontos feladata a holdi erőforrások feltérképezése és azok kiaknázási lehetőségének vizsgálata. A Holdon jelenleg legkönnyebben a víz – pontosabban a vízjég – érhető el, amelyből a jövőbeli Hold-telepesek vízellátását lehetne biztosítani, de még fontosabb, hogy rakéta üzemanyagként is szolgálhat, hiszen elektrolízissel hidrogént és oxigént lehet belőle előállítani.

A holdi hidrogénkészletek felfedezése és jellemzése éppen ezért különösen fontos. A Puli Lunar Water Snooper nevű „vízszaglászó” képes azonosítani a hidrogént, és méri annak a holdi talajban (regolit) lévő mennyiségét és eloszlását. A műszer extrém kis tömege és mérete pedig különösen alkalmassá és bevethetővé teszi, akár egy 2 kg-os holdjáró hasára szerelve is.

Lucsányi Dávid, a projekt tudományos csoportvezetője szerint ez a kihívás egy remek lehetőség volt arra, hogy innovatív ötleteiket és mérnöki-tudományos képességeiket hasznosítva mutassanak valami érdekeset a NASA-nak, hozzájárulva egy holdfelszíni NASA küldetéshez a közeljövőben. Azt is elmondta, hogy mindenképp továbbfejlesztik a nyertes koncepciójukat, amelyre nemzetközi szinten is jelentős az érdeklődés. Reményei szerint 2022-ben az ő mérőeszközük is ott lesz egy kis rover alján, hogy a Hold felszínén feltérképezze a jeges vizet.

A Hold felszínét folyamatosan bombázza a kozmikus sugárzás, és annak hatására a holdkőzetből (regolitból) különböző energiájú, semleges töltésű neutronsugárzás lép ki. Ezt a másodlagos neutronsugárzást remekül lehet a regolit felszín alatti összetételének meghatározására használni (kb. 1 méter mélységig), különös tekintettel annak hidrogén (és így vízjég) tartalmára. Korábbi, Hold körüli pályáról végzett mérések is alkalmazták ezt a módszert.

A Puli Holdi Vízszimatoló három, nagy felületű, professzionális CMOS képalkotó szenzor segítségével nemcsak a kozmikus részecskéket, de speciális bevonatuknak köszönhetően a neutronokat is képesek detektálni (számlálni), amikor azok átrepülnek rajtuk. Ezáltal egy adott, pár négyzetméteres terület fölött, a különböző detektált részecskék számából azonosítható a hidrogén jelenléte és mérhető annak lokális mennyisége is a holdi talajban.

Forrás: http://hirek.prim.hu/

https://pulispace.com/

Borítókép: https://hypeandhyper.com/