Szent VI. Pál pápa - a párbeszéd pápája

Giovanni Battista Enrico Antonio Maria Montini (Concesio, Brescia megye, 1897. szeptember 26. – Castel Gandolfo, 1978. augusztus 6.) 1963-ban VI. Pál néven elfoglalta el Szent Péter székét, pápasága haláláig, 1978-ig tartott.  Ő zárta le a szentté avatott XXIII. János által összehívott II. vatikáni zsinatot, és olyan nagy hatású apostoli leveleket írt, mint a Humanae vitae (1968) vagy a Populorum progressio (1967) kezdetű enciklika. Ferenc pápa, aki mindig nagyra becsülte VI. Pált, 2014-ben boldoggá, majd 2018. október 14-én szentté avatta őt. 

VI. Pál pápa a béke és az öröm embere volt, a párbeszéd pápájának is nevezték. A párbeszédet mindenekelőtt Istennel folytatott személyes beszélgetésként határozta meg, emellett, mint egy egyházon belüli testvéri beszélgetést, a gondolatok ütköztetését értelmezte. 1973. július 14-én kelt végrendeletéből reménnyel teli kép rajzolódik ki az életről, a világról, a kereszténységről, az Egyházról és saját küldetéséről.

VI. Pál üzenetei

VI. Pál 1968. január 1-jén, első ilyen jellegű üzenetével nemcsak a katolikusokhoz, hanem minden néphez fordult: „Végre teljesen tisztán beigazolódott, hogy a béke az egyetlen igazi útja az emberi haladásnak (és nem a versengő nacionalizmusok közötti feszültségek, az erőszakos hódítások, vagy a hamis polgári rendet eredményező elnyomás).”

„Emlékszem az elhunyt pápa 1968-ban, újévkor mondott szavaira: „Örvendetesnek tartanánk, ha ez az ünnep minden évben kívánságként és fogadalomként megismétlődhetne, az év kezdetén, amely emberi létezésünk idejét méri és ábrázolja; örvendetes lenne békét támasztani, hogy a történelmi fejlődések a maguk jogos és jótékony kiegyensúlyozottságában megfeleljenek a jövőnek”. (II. János Pál pápa - 2004. január 1.)

VI. Pál pápasága során tizenegy alkalommal szólt a világhoz január elsején, hirdetve, hogy a jövő a béke emberéé. Az egész világ békéjéért könyörgő üzenetei a következők voltak: 1968. január 1: A béke világnapja, 1969: Emberi jogok, út a békéhez, 1970: A békére való nevelés a kiengesztelődés által, 1971: Minden ember a testvérem, 1972: Ha akarod a békét, dolgozz az igazságosságért, 1973: A béke lehetséges, 1974: A béke tőled is függ, 1975: Kiengesztelődés, út a békéhez, 1976: A béke igazi fegyverei, 1977: Ha akarod a békét, védd az életet, 1978: Nem az erőszakra – Igen a békére.

Ez a tizenegy üzenet fokozatosan kijelölte az út koordinátáit, amelyen járni kell ahhoz, hogy sikerüljön a béke eszménye. Ez a nagy pápa apránként rávilágított az igazi „béke tudományának” különböző fejezeteire. Mindegyik még ma is nagyon aktuális. Valóban – tekintettel a háborúk nagy drámájára, amelyek a harmadik évezred kezdetén továbbra is vérrel borítják be a világot, különösen is a Közel-Kelet tájait – ezek az írások némely részletükben a prófétai figyelmeztetés szintjére emelkednek.

Ferenc pápa üzenete a béke 55. világnapjára - 2022. január 1.

Az elődei által folytatott hagyományhoz híven január 1-jén, a béke világnapja alkalmából Ferenc pápa is üzenetet küld a híveknek és minden jóakaratú embernek. Az idei üzenet címe: Párbeszéd a generációk, az oktatás és a munka között: a tartós béke építésének eszközei.

• Ma még a béke útja, amelyet Szent VI. Pál új néven, az egyetemes fejlődés nevén nevezett, sajnos számos ember mindennapjaitól és így az egyetemes emberi családtól is, amelynek tagjai ma már világszerte kapcsolatban állnak egymással, távol van. A nemzetek közötti konstruktív párbeszédre irányuló számos erőfeszítés ellenére a háborúk és konfliktusok fülsiketítő zaja egyre erősödik, miközben terjednek a világjárványok, egyre súlyosbodnak az éghajlatváltozás és a környezetpusztítás hatásai, fokozódik az éhezés és a szomjúság tragédiája, és a szolidáris megosztás modellje helyett továbbra is az individualizmuson alapuló gazdasági modell uralkodik.
• Szeretnék a tartós béke építése érdekében három utat ajánlani. Mindenekelőtt a nemzedékek közötti párbeszéd, mint a közös tervek megvalósításának kiindulópontja; másodszor az oktatás mint a szabadság, a felelősség és a fejlődés alapköve; végül pedig a munka mint az emberi méltóság teljes megvalósulásának eszköze. Ez a három elem nélkülözhetetlen azért, „hogy egy társadalmi szerződés létrejöhessen”, enélkül minden béketerv elégtelennek bizonyul.
• Egy olyan világban, amelyet még mindig a mérhetetlen nehézségeket okozó világjárvány sújt, amelyben vannak, akik a valóság elől belső világukba próbálnak menekülni, mások pusztító erőszakkal reagálnak rá. Az önző közöny és az erőszakos tiltakozás között azonban mindig van egy másik lehetőség: a párbeszéd. A nemzedékek közötti párbeszéd. (…) A párbeszéd azt jelenti, hogy meghallgatjuk egymást, hogy a különböző nézeteket megosztjuk egymással, egyetértésre jutunk és együtt haladunk előre.
• A nagy társadalmi kihívások és a békefolyamatok nem nélkülözhetik az emlékezet őrzői – az idősek – és a történelmet előremozdítók – a fiatalok – közötti párbeszédet. Ugyanígy szükség van arra is, hogy mindegyikük hajlandó legyen arra, hogy teret adjon a másiknak. Senkinek sem volna szabad a saját közvetlen érdekeit követve az egész színteret úgy leuralnia, mintha nem létezne sem múlt, sem jövő. (…) Így, együtt, tanulhatunk egymástól. Mert a fák gyökerek nélkül hogyan nőhetnének és hozhatnának gyümölcsöt?
• Kedves testvéreim! Miközben arra törekszünk, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket a világjárvány leküzdése érdekében, szeretném ismételten kifejezni hálámat mindazok iránt, akik nagylelkűen és felelősségtudattal dolgoztak és dolgoznak az oktatásért, a biztonságért és az emberi jogok védelméért, azért, hogy orvosi ellátást nyújtsanak, hogy megkönnyítsék a családtagok és a betegek újbóli találkozását, és anyagi támogatást nyújtsanak a rászorulóknak vagy azoknak, akik elvesztették a munkájukat. Biztosítom őket arról, hogy imáimban megemlékezem minden áldozatért és családjukért.

(Részletek Ferenc pápa üzenetéből; Kelt a Vatikánban, 2021. december 8-án.)

Ferenc pápa az újévi misén, melyet Szűz Mária, Isten anyja ünnepnapján a Szent Péter-bazilikában mutatott be szombaton, a nők, különösen az édesanyák béketeremtő szerepét hangsúlyozta a pandémia, valamint társadalmi és politikai konfliktusok uralta világban. „Az anyák képesek őrizni és egyben tartani az élet szálait. Szükség van olyan emberekre, akik közösségi szálakat tudnak szőni a megosztottság szögesdrótjaival szemben és erre az anyák képesek." – mondta az egyházfő, és hangsúlyozta, hogy a nőknek ezt a szerepét az egyházban is biztosítani kell. Ferenc pápa beszédében az édesanyák és a nők tiszteletét és védelmét szorgalmazta, és felszólított a nők elleni erőszak felszámolására.
 

Forrás: https://regi.katolikus.hu/

https://www.magyarkurir.hu/

Borítókép forrása: https://gustavomirabalcastro.online/