A MaSzeSz a WWF Magyarország közreműködésével társadalmi felmérést készített arról, hogy tisztában vagyunk-e azzal, mi van a vízcsap mögött: mennyire ismeri a lakosság a hazai víz- és szennyvízszolgáltatást, az ellátást biztosító hálózatot és a szolgáltatók tevékenységét. A kutatás rámutatott arra, hogy bármennyire is egy olyan dologról van szó, ami ma a háztartások 95%-ában természetes, az életünk legfontosabb élelmiszere és a mindennapi higiénia alapja, valójában a szolgáltatók munkájából nagyon keveset látnak a lakosok.

Csapvíz természetesen?

Magyarországon a víziközmű-szolgáltatást 40 szolgáltató látja el, melyek munkája két fő tevékenységet takar. Egyrészt a fejenként elhasznált napi 90-100 liter tiszta csapvíz 24 órás biztosítását, ami magába foglalja a vízkitermelést, a tisztítást, a tárolást, a felhasználóig végzett szállítást, valamint a katasztrófavédelmi célokat szolgáló tűzivízellátást is. Másrészt a folyékony hulladék, azaz a szennyvíz közműves elvezetését és tisztítását, ami a természetes vizek és a talaj szennyezésének elkerülése miatt nélkülözhetetlen környezetvédelmi tevékenység.

„A kutatás eredményei alapján az látható, hogy a lakosság számára a víziközmű-szolgáltatók legfontosabb feladata az ivóvíz minőségű víz biztosítása, a folyamatos vízellátás és a hazai vízkészletek védelme” – ismertette az eredményeket Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke.

Nem a szolgáltatók feladata, de nagy szükség van rá

Meglepő módon lakosság közel negyede (23%) az ingatlanon belüli vezetékek karbantartását is a szolgáltató feladatának tekinti, holott az már a lakás tulajdonosának feladata. Ennél is többen, a megkérdezettek 85 százaléka gondolja úgy, hogy a víziközmű cégek kötelessége az országos vízvezetékhálózat modernizálása, azonban ez az ellátásért felelős tulajdonosok (állam, önkormányzat) feladata. A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók a víz- és szennyvíz rendszerek fenntartását 58%-ban állami feladatnak tekintik. Egészen meglepő módon a budapesti válaszok megoszlásában ugyanez az arány 70%, holott Budapesten ez egyértelműen önkormányzati feladat.

„A tiszta ivóvíz minőségét nagyban meghatározza az a vízvezetékrendszer-hálózat, amin keresztülfolyik, ezért valóban fontos, hogy a teljes magyar vízvezetékrendszer állapota megfelelő legyen. Mindehhez azonban országos szintű korszerűsítésre van szükség a több mint 100 ezer kilométert meghaladó víz- és szennyvízhálózat jelentős részén” – hangsúlyozta ki a vízügyi szakember.

 

A Széchenyi 2020 programban európai uniós támogatással megvalósuló KEHOP-2.1.7-2019-00010 kódszámú Vízérték szemléletformáló program keretében társadalmi felmérés készült arról, milyen szinten ismeri a lakosság azt a problémát, hogy a magyar víz- és szennyvízvezetékrendszer jelentős része az életkora miatt fejlesztése, felújításra szorul.  Az országos 5000 fős reprezentatív kutatás a 18 éven felüli hazai lakosság körében – nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerinti reprezentativitás mellett –, online megkérdezés formájában, 2020. július 21. és augusztus 7. között zajlott.