Mi volt a központi koncepciója a belső tér kialakításának? Mennyiben kap szerepet a Fertő tóra igen csak jellemző nádasok világa?

A kiállítás és az Ökocentrum belső terének kialakítása két fontos kiindulási ponton nyugszik. Egyik, hogy a Fertő mint Eurázsia legnyugatibb sztyepptava különleges természeti és földrajzi adottságokkal bír, ez alapvetően meghatározza azt az élővilágot, amit a kiállítás bemutatni szándékozik. A másik, hogy részben a tó saját adottságainak köszönhetően, részben az elmúlt évszázadok emberi beavatkozásai következtében a Fertő jelentős része elnádasodott, és mára az ország legnagyobb kiterjedésű náddal borított területévé vált.

A nádasok hangulatának megteremtése végig jelen van az épületben, az Ökocentrum a természetre helyezve a hangsúlyt kívánja bemutatni ezt a rejtett világot, ahova emberek nem juthatnak be. Rögtön a fogadótérbe érve ebbe a világba léphetünk majd be. A belső tér kialakítása nem valóságos nádast imitál, hanem annak alapvető érzésekké sűrített adaptációjával alkot környezetet. A látogatók az Ökocentrumban irányítottan haladva egy sajátos „metszetet” bejárva kaphatnak képet a Fertő tóról és a benne, valamint a körülötte zajló életről. A fogadótér, azaz a nádas alatti szinten a víz világa tárul majd elénk, míg a nádas fölötti szinten többek között a Fertő tó különleges madárvilágába is betekintést kapunk. 

Kicsit akkor nézzünk is bele ezekbe a szintekbe, és abba, hogy milyen megoldások, eszközök tudják majd segíteni az ismeretátadást, a megtapasztalást?

A legmélyebben fekvő rész a vízi és víz alatti élővilággal, a halakkal és kétéltűekkel foglalkozik, emiatt vezet a terepszint alá. A lefelé haladó rámpa mellett – különböző szinteken elhelyezett – betekintő nyílásokon át a látogatók az Ökocentrum külön erre a célra kialakított kültéri medencéjébe láthatnak majd be, ahol lényegében természetesnek ható közegben mutatjuk be a Fertő halállományát. Az óriás akváriumban Fertő tavi víz lesz, amelyet speciális technikával, szűrőkkel teszünk olyanná, hogy még inkább láthatóvá váljon a benne lévő élővilág. Nem csak látni lehet majd a kopoltyúsokat ezen a szinten, de különböző edukatív megoldásokkal és játékokkal számos információ megtudható arról, milyen a testfelépítésük, hogyan tudnak mozogni a vízben, hogyan egyensúlyoznak. A Fertő teljes halvilágába betekintést kaphatnak majd az ide látogatók. Természetesen a vizek élővilágában a kétéltűek vagy éppen az egészen apró élőlények – például a planktonok – is szerepet kapnak éppúgy, mint az emberek a halászat hagyományainak bemutatásával.

Lépjünk akkor egy kicsit feljebb, mit kell tudni a fogadótérről?

Fontos tulajdonsága, hogy kialakítása részben átriumos, az emeleti terekből is lelátni majd, így ez a pont a kiállítás egészének összekötő eleme lesz, ahová minden téri egységből biztosított az átlátás. Kiállítási szempontból ez a tér a látogató számára egy fix referencia, ahova a terek bejárása során mindig vissza-visszatér, visszalát, így újra lehetősége nyílik elhelyezni az újonnan szerzett információit a Fertő nagy egészének rendszerében.

És akkor induljunk is el felfelé! Mi vár ránk majd a következő szinten?

Ahogyan lentről felfelé haladunk, a halláson, látáson alapuló tapasztalás mellé egyre gyakrabban kerülnek be tapintással, mozgással egybekötött megoldások, játékok. Részben azért is, hogy tényleg élmény legyen az itt tartózkodás, amibe a mozgásos elemek (például békaugrások kipróbálása) is beletartoznak. Az épület felső szintjén található többek között egy panorámavetítő tér, ahol egy rövid, végtelenített filmet nézhetnek majd meg a látogatók a madarak fészkeléséről. A digitális megoldás mellé ezúttal is egy analóg eszközt is társítottunk, cseppfoteleket elhelyezve szeretnénk, ha megtapasztalnák, milyen is egy kényelmes fészekben való megpihenés. A vetítő teret elhagyva továbbra is a madarak fészkeléséről, a fészektípusokról és a költésről szóló tematikát mutatjuk be. Imitáljuk függesztett hintával a függőcinkék fészkét, vitrinekben pedig a nádirigó és a tőkésréce fészke tekinthető majd meg.

Fontos elmondani, hogy a kiállítás során nem kerülnek felhasználásra kitömött állatok, a célunk a megtapasztalás elősegítése volt. A bekukucskálás vagy a tapintás révén, utóbbit 3D makettek segítik majd elő.

És hogy még egy kicsit a felső szint megoldásainál maradjunk, immáron a madaraktól és a Fertő tó közvetlen környezetétől kissé eltávolodva, a területen élő emlősök bemutatására is sor kerül. Olyan kiemelt fajok jutnak majd itt szerephez, mint a hód, vidra, hermelin, aranysakál, pele, denevérek és a csülkös vadak. Kialakításra kerül majd egy denevérbarlang is, ahol hanghatások mutatják meg milyen, ha egy ilyen helyre ér az ember, de egy hódvár is helyet kapott a tervekben.

A tárlat lezáró terében a Fertőt mint „irányító központot”-ot szeretnénk érzékeltetni. A rendkívül gazdag madárállománynak ugyanis csak egy kis része éli valóban egész életét a tavon vagy a tó környéki területeken, a legnagyobb részük csak a vonulási időszak bizonyos periódusait tölti itt. A kiállításnak ezen a részén a Fertőt regionális és globális kontextusában jelenítjük meg, lehetőséget biztosítva arra, hogy a látogató el tudja helyezni a tavat a világ „madárútvonal-térképén”, jobban megértve ennek az egyedülálló helynek a fontosságát és tágabb kontextusát. A kiállítás legnagyobb és leglátványosabb interaktív installációjának egy valós irányító központot imitáló berendezést, egy madármegfigyelőt terveztünk.