Öt érdekesség a soproni Erzsébet-kertről

Öt érdekesség a soproni Erzsébet-kertről

  2017. szeptember 12. - www.sopronmedia.hu (ESZ)

Nincs olyan soproni, akinek ne lenne valamilyen mézédes emléke az Erzsébet-kerttel kapcsolatban. De vajon tudják, hogy a hely, ahol nap, mint nap bandukolnak, milyen érdekességeket és titkokat rejt magában?

Most összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a zöldterületről, amely mai nevét 1898-ban kapta meg, a tragikus halált halt Erzsébet királyné után.

1. Az Erzsébet-kertben számos generáció gyönyörködhetett már. A területet 1763-ban vásárolta meg a város Preysing generális özvegyétől, és nyilvános franciaparkot alakítottak ki ott. Így lett az Erzsébet-kert egyike az ország legrégibb olyan parkja, amelyet nem zártak el a lakosok elől.

2. A kezdetben „csak” Neuhofnak nevezett kert eleinte a francia stílust követte, amely nagyon kötött volt. Később azonban a park oldottabb lett, létesült ott sörfőzde és sörház, illetve mutatványos bódék is. A zöldbe kisétáló soproniakat katonazenekarok, a Tűztorony fúvósai és cigányzenekarok szórakoztatták. Az 1841-ben a városban katonáskodó Petőfi Sándor is szívesen járt Neuhofba, rajongói és katonacimborái társaságában.

3. A hely a város kulturális életének egyfajta fészke volt. 1863-ban Neuhofban tartották az első soproni magyar dalos ünnepélyt, és 1889-ben zenepavilont is építettek benne. De ezt sajnos a kioszkkal együtt lerombolták a II. Világháborúban.

4. A parkban természetesen a növényzetre is különösen odafigyeltek, rendszeresen tették tarkábbá a repertoárt. A kerthez hozzácsatolták a Rák-patak mentén húzódó, őshonos fafajokból álló galéria erdősávot, illetve 1855-ben vadgesztenyefákat is ültettek a területére, valamint az egynyári virágok szaporítására üvegházat is építettek.

Bár a parkban tulipánfa is terebélyesedik, talán mégis a mamutfenyőt csodálják meg legtöbben. A látszólag égig érő óriás a Magyarországra eljutott első példányok egyike. Dahner Samu egykori városi főkertész emlékezései szerint körülbelül tízévi előnevelés után 1880-85 között ültették mai helyére.

5. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium az Erzsébet-kertet 1942-ben Tamás József erdőmester javaslatára védetté nyilvánította.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...