| 2021. augusztus. 25. | 3 perc olvasás

Sopronban rendezték meg a Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlését

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben megrendezi a szakma legrangosabb találkozóját, a levéltáros vándorgyűlést. A tanácskozás helyszíne évenként változik, a rendezvénynek ezúttal Sopron adott otthont.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete a levéltáros szakma legnagyobb szervezete, tagjainak száma meghaladja a 800 főt, ezzel egyben az egyik legnagyobb közgyűjteményi szakmai egyesület is. Évente több konferenciát, szakmai napot szerveznek, rendezvényeiken számos alkalommal látták vendégül a határon túli levéltárak és a külföldi társegyesületek képviselőit.

A rendezvényen dr. Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke elmondta, a konferenciára több mint 150 fő regisztrált, köztük a hét szomszédos országban működő társegyesületek képviselői, valamint nagy számban képviseltették magukat a határon túli magyar levéltárosok közösségei is. - A levéltáros vándorgyűléseket az MLE 1986. évi újraalakulása óta, azaz immár 35 éve rendezik meg minden évben – tette hozzá. 


fotó: Giechisch Tamás

A vándorgyűléseket hagyományosan egy-egy megyeszékhelyen vagy az adott megyében kitüntetett kulturális szerepkört betöltő településen rendezték meg mindeddig. 2009 után idén ismét Sopron adott helyet a levéltáros szakma legfontosabb rendezvényének, melynek valamennyi helyszínét a Soproni Egyetem biztosította. A támogatók között szerepelt Sopron Megyei Jogú Város és Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése is.

A város részéről jelen volt Tóth Éva önkormányzati képviselő, aki köszöntő beszédében hangsúlyozta, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata számára megtiszteltetést jelent és jelzi a soproni levéltári hagyományok rangját is hogy a tanácskozás helyszínéül Sopront választották.
- Magyarország legrégebbi és leggazdagabb közlevéltárainak egyike van Sopronban, ahol Mátyás király, Luther Márton vagy éppen gróf Széchenyi István aláírását is őrizzük. Idén az 1921. évi népszavazás jubileumi évét ünnepeljük, azt hogy Sopron és a környező nyolc település Magyarország, a magyar nemzethez való tartozás mellett szavazott. Ebben a körben fontosnak tartom kiemelni dr. Házi Jenő főlevéltárost, a népszavazás időszakának egyik igazi szellemi háttéremberét. 1917 áprilisában az alábbi sorokkal ajánlotta Fejérpataky László professzor, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója tehetséges tanítványát, Házi Jenőt Töpler Kálmán soproni polgármester figyelmébe: „Sopron városa benne a tudomány színvonalán álló, jellemes, munkaszerető és kötelességtudó levéltárnokot nyer, ki be fogja váltani mind azt a tudományos várakozást, mely az állás betöltőjéhez fűződik.”  Köszönöm, hogy Önökre, a levéltári szakmára mind érvényes, hogy „a tudomány színvonalán álló, jellemes, munkaszerető és kötelességtudó” módon szolgálják a közösséget. Sopron megbecsüli levéltárosait, a város és a levéltár együttműködésünknek nagy hagyományai vannak. Évfordulók és emlékezetpolitikai ügyek is összekötnek bennünket, így volt ez a múltban, így van a jelenben és bízom benne, így lesz a jövőben is – fogalmazott az önkormányzati képviselő.


fotó: Giechisch Tamás

2012-től a vándorgyűléseket a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló Nyitott Levéltárak országos programsorozat keretében rendezték meg. A Nyitott Levéltárak idei programsorozatának két kiemelt témája van, mindegyik szorosan kapcsolódik Sopron történetéhez. Az egyik az 1921. évi nyugat-magyarországi - benne a soproni - események, melyről a rendezvény első napján lehet előadást meghallgatni. A másik téma a magyarországi bor és borászat története, a Soproni borvidéket is beleértve. A Nyitott Levéltárakhoz kapcsolódó plenáris ülés előadásai az utóbbi témakörrel foglalkoznak. Ezen belül érintik a borhoz kapcsolódó tudományos kutatások széles skáláját az első okleveles említésektől a tiltott borkimérésekig, de kitérnek a helyi jellegzetesség, a kékfrankos történetére is.

A fentieket kiegészítik a számos témakörben megtartott szekcióülések tanácskozásai a következő szekciókban: állományvédelmi, forráskiadási, informatikai, oktatás- és tudománytörténeti, levéltár-pedagógiai, valamint nemzetközi.

A két plenáris ülésen 12 előadás, a szekciókban közel 21 referátum hangzik el, és két kerekasztal-beszélgetést is megrendeznek.

Kattintson egy képre a galériánk megtekintéséhez!

Legnépszerűbb cikkek