| 2017. november. 14. | 2 perc olvasás

Soproni Egyetem: Kerekasztal beszélgetés az eurózónáról

A Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kara első alkalommal rendezi meg, a Magyar Nemzeti Bank támogatásával, Sopronban, 2017. november 21-én (kedden) 17.00 órától a Lámfalussy Sándor Közép-európai Pénzügyi Szabadegyetem kerekasztal beszélgetését, melynek témája "Az olasz bankrendszer és az eurózóna válsága".

Az eurózóna már egy teljes évtizede válságban van. A legtöbb figyelmet eddig Ciprusnak, Írországnak és Görögországnak szentelték a tagállamok, de több, más ország is hasonló problémákkal küszködik az eurózóna strukturális problémái miatt. Közéjük tartozik Olaszország. Vajon ez az állam lehet az eurózóna válságának következő áldozata? Milyen hatással lehet az Európai Unió egészére, ha összeomlik a dél-európai tagállam bankrendszere és gazdasága?

Ezekre a problémákra és kérdésekre keresik a választ a Lámfalussy Sándor Közép-európai Pénzügyi Szabadegyetem soron következő rendezvényének meghívott előadói. Az olasz bankrendszer és az eurózóna válságának témakörében négy neves szakember tart előadást 2017. november 21-én (kedden) 17.00 órától a Soproni Egyetem aulájában (9400 Sopron, Erzsébet u. 9.).

A Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar szervezésében előbb Guido Montani a Paviai Egyetem, illetve Riccardo Fiorentini, a Veronai Egyetem professzorainak gondolatait ismerhetjük meg. Ezután Thomas Fazi író, újságíró, a New Economic Thinking Intézet munkatársa, valamint Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója tart előadást. A rendezvényt záró panelbeszélgetést pedig Dr. habil Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának egyetemi docense vezeti.

Az előadásoknak az ad még különös aktualitást, hogy a bankrendszer törékenységének köszönhetően Olaszország az elmúlt években a nemzetközi média érdeklődésének középpontjába került. Egy bankot, a Monte dei Paschi di Sienát már az állam és a tulajdonosok szanáltak. Ám további olasz bankok vannak válságos helyzetben, köztük meghatározó szereplők is. Mindeközben az EU új szabályainak köszönhetően elvben a tagállamok már nem menthetik ki bajba jutott bankjaikat. Ez a feladat ezért tulajdonosokra, illetve végső körben a betétesekre hárul. Mi okozta az olasz bankválságot? Nem eléggé átlátható hitelezés? Vagy az olasz gazdaság növekedésének elmaradása okozza a legnagyobb gondokat? Az egy főre jutó GDP-t tekintve ma Olaszország alatta áll annak a szintnek, ahol az eurózónába való belépés előtt volt. Nagyon hiányzik az olasz gazdaságban a kereslet, nem utolsó sorban a folyamatos megszorítások miatt. Tény, hogy az olasz bankrendszerben a nem teljesítő hitelek aránya mára már elérte a drámainak számító 19%-ot. Olaszország - szemben a korábban válságba került Görögországgal, Írországgal, Ciprussal - hatalmas súlyt képvisel az EU-ban. Az olasz bankrendszer válsága, Olaszország esetleges beomlása akár az Európai Unió egészére is óriási hatással lehet.

Legnépszerűbb cikkek