Februárban a túrázó gyakran találkozhat a aganccsal az avarban, ugyanis a nagyvadak ilyenkor kezdik elhullajtani azt. A képződmény szép és értékes, felszedni azonban csak az adott területen vadászatra jogosult személy engedélyével lehet. Amennyiben az agancsok értéke meghaladja az 50 ezer forintot, az illegálisan gyűjtő személy bűncselekményt követ el. Az Országos Magyar Vadászkamara új módosításokkal szeretné megteremteni az agancsgyűjtés megfelelő jogi hátterét.

- Az egyik javaslatukban az szerepel, hogy a vadászati hatóság a vadászatra jogosult részére kibocsájtana egy olyan azonosító jelet, ami a hullott agancs megjelölésére alkalmas – ismertette Bánáti László, a Tanulmányi Erdőgazdaság parkerdei és kommunikációs igazgatója. - Ez egyszerűen azt jelentené, hogy az azonosítót a vadászatra jogosult odaadná a gyűjtőnek, amivel utóbbi megjelölné az agancsokat, amelyekre rábukkan, még az előtt, hogy elvinné azokat a területről – fejtette ki. Ez lényegesen leegyszerűsítené az ellenőrzési procedúrákat: ha egy vadász, erdész, vagy rendőr igazoltatja és ellenőrzi a gyűjtőt, az azonosítóval ellátott agancs esetében egyértelműen bizonyítható lenne, hogy az adott személy jogszerűen végzi a tevékenységét. - A másik javaslattal azt szeretnék elérni, hogy a felvásárlók és kereskedők csak egy, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kiadott engedély birtokában űzhessék a tevékenységüket – emelte ki Bánáti László.

A vadakra és a közlekedőkre egyaránt veszélyt jelentenek azok, akik a szarvasok hajtásával tesznek szert az agancsokra. - Egyszerűen láncba állnak, és kutyákkal próbálnak terelni az állatokat, hogy azok minél hamarabb ledobják az agancsaikat – tudtuk meg az igazgatótól. - Ez több problémát is okozhat. A vadállat ugyanis az esztendő eme periódusában akár századmagával is járhat, így a megriasztott szarvasok kirohanva a sínekre, vagy az utakra, komoly balesetet okozhatnak. Ráadásul, ha az állat ilyen gyors és durva módszer keretében kénytelen megszabadulni fejének ékétől, az agancstöve megsérülhet, amelynek következménye lehet, hogy torz agancsot növeszthet a következő időszakban. Itt tehát már az állatkínzás folyamata is felmerülhet – világított rá Bánáti László.

A vadgazdálkodóknak szakmai szempontból is fontos, hogy bejussanak hozzájuk az elhullajtott agancsok, ugyanis ezekkel számos információhoz juthatnak a vadállománnyal kapcsolatban – például, hogy milyen az egyedek egészségügyi állapota.