De mit is érdemes tudni Sopron védőszentjéről:

Szent Mihály győzte le Lucifert és taszította a földre, mikor az fellázadt az Úr ellen, és ő oldozza majd el ideiglenesen, mikor eljön az utolsó ítélet. Az arkangyal nevéhez kötődik emellett Énok, az első próféta mennybe emelése, valamint részt vett az egyiptomi hét csapás kivitelezésében is.

A legenda szerint megjelent már Attilának, a hunok fejedelmének, és Aubert de Avranches püspöknek is. Állítólag I. Gergely pápa is látta Szent Mihályt a nagy pestisjárvány idején. Az arkangyal a látomásban eltette véres kardját, ezzel jelezte a járvány végét.

Magyarországon úgy tartja a hagyomány, hogy Mihály kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.

Szent Mihály napja hazánkban a 18. századtól kezdve parancsolt ünnep. Főként a gazdasági élettel összefüggő szokások és hiedelmek jelentek meg ezen a napon. Az ország nagyon sok részén Szent Mihály napján hajtották be az állatokat, és számoltak el a pásztorokkal is.

Szent Mihály nap a gazdasági évforduló napja is. Míg Szent György napja (április 24.) az állatok kihajtásának ideje, addig Szent Mihálykor az állatokat behajtottak a legelőről, megtörtént a számadás. Mindezt Szent Mihály napi vásárral és vigasságokkal ünnepelték. Az őszi munkálatok utáni lazítás, pihenés időszaka ez.  Szent Mihálytól Katalin napig tartott az úgynevezett „Kisfarsang'', a lagziba járás időszaka. Ilyenkor tartottak szüreti felvonulásokat, mulatságokat Sopronban is. Ezek a vigasságok szinten alkalmat adtak a számadásra, értékelésre.