Vajon hányan hallották hírét a dürnkruti csatának? Talán nem sokan, mert a győztes csatáink gyakran feledésbe merülnek. A dürnkruti csata vagy második morvamezei csata, a Habsburg Rudolf és II. Ottokár cseh király közötti háború döntő csatája volt. 1278. augusztus 26-án a morvamezei Dürnkrut és Jedenspeigen között I. Rudolf és IV. László magyar király csapatai vereséget mértek Ottokár hadaira.

Az első morvamezei csatában (1260. július 12.) győztes cseh király, II. Ottokár megszerezte az Osztrák Hercegséghez tartozó területeket (Ausztria, Stájerország, Karintia és Krajna), így a Német-római Birodalom legnagyobb területi befolyással rendelkező uralkodójává vált, és esélyes lett a német királyi, illetve a német-római császári cím megszerzésére is. A választófejedelmek azonban 1273 októberében nem őt, hanem egy alig ismert, a többiekhez viszonyítva kevés birtokkal bíró herceget, bizonyos Habsburg Rudolfot választották német királlyá. A cseh királyt ez súlyos csapásként érte, és mivel nem fogadta el a választást, az 1274. november 19-én tartott nürnbergi birodalmi gyűlés felhatalmazta Rudolfot, hogy Ottokárt megfossza Bohémián és Morvaországon kívüli tartományaitól. Ennek nyomán a két fél között kitört a háború.

Ebben a háborúban, döntő fontosságúnak számított a küzdők számára, hogy a magyarok melyik táborhoz csatlakoznak. Az erőviszonyok kezdetben Ottokárnak kedveztek, de a magyarok végül a németek oldalára álltak a konfliktusban, amit az az egyszerű tény döntött el, hogy Rudolf 1276 őszén bekövetkezett támadásakor éppen a Kőszegi-párt volt hatalmon. A magyar sereg Gutkeled Joachim és az akkor tizennégy éves magyar király vezetésével Bécs felé vonult, hogy Rudolf hadaival egyesüljön, de csak Sopronig jutott, mikor Ottokár meghátrált és hűséget esküdött Rudolfnak. 1276. november 21-én a feleknek még sikerült békét kötniük, de 1278 nyarára az ellentétek ismét kiéleződtek.

A döntő ütközetre 1278. augusztus 26.-án, Dürnkrut közelében került sor. Rudolf és Ottokár seregeinek fegyverzete között alig volt különbség, de a magyar és főleg a kun sereg egészen más módon harcolt. A magyar csapatok a nyíl harcot és a kézitusát vegyesen alkalmazták.

A magyar erők által támogatott osztrákok megsemmisítő győzelmet arattak, a csatában maga Ottokár is elesett, és ezt követően születhetett meg Ausztria, mint állam.
Ha IV. László király annak idején Ottokár cseh király mellé áll, nyugati szomszédunk ma valószínűleg Csehország lenne.

Forrás: Internet

Borítókép: IV. László és I. Rudolf találkozása a csatatéren. Than Mór olajfestményéről (1872) készült másolat (Neogrády Antal -1894)

Készítette: Than Mór - Mikó Árpád - Sinkó Katalin (szerk): Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3, cat. no.: XIII-5. (Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár)

https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3216263