Tornaegylet megalakulására vonatkozó javaslatot először a fővárosban 1863-ban nyújtottak be, de a hatóság ellenezte a nehezebben ellenőrizhető egyesületi működést, a kérést elutasították, így a Pesti Torna Egylet nem valósult meg. Akkoriban Sopronban Rösch Frigyes vezetése alatt a Magyar Király szálloda kertjében kezdődtek el a testedzési és tornagyakorlatok, 1864 januárjában a „Rösch intézet” a zeneegyesület termébe költözött, de átmenetileg az evangélikus templom tornyának építése során felállított sátorban (Bauhütte) is gyakorolt a csapat, sőt, a későbbiekben a sétatéren lévő Lenck-ház egyik termét is bérelték egy ideig. A Bauhütte-ban olyannyira megélénkült a tornász élet, hogy Rösch Frigyes kezdeményezésére a soproniak is felvetették egy torna- és tűzoltó egylet létrehozásának az ötletét. Az előkészítő tevékenységekben többek között Fink János, Gallus Sándor, Hiernschrodt Károly, Ihász Rezső, dr. Kánya József, Klauzer Károly, Kugler György, Lähne Frigyes, Pfendesack M. Lajos, Proszwimmer Lajos, Storno Ferenc, Schuster Károly, Seltenhoffer Frigyes és Speisz Antal vettek részt, de nem jártak szerencsével. Arra hivatkozva, hogy a tornaoktatás az iskolának, a tűzvédelem pedig a hatóságnak a feladata, az egylet működését nem engedélyezték. 

Érdekesség, hogy amikor a 19. században a hazai sportélet kezdett kibontakozni, a tornászok és a tűzoltók közös egyesületekbe szerveződtek. Ennek oka az lehetett, hogy a szabadságharc utáni időben, egyebek mellett az önálló sportegyesületek alakulásának is gyanús csengése volt a bécsi udvarban, a tűzoltás viszont hatósági feladatnak számított.
A soproni tornasport mind jobban fellendült, ezért 1866-ban ismét benyújtásra került az egyletre vonatkozó kérelem. A Soproni Torna- és Tűzoltó Egylet alapítói addig hangsúlyozták, hogy jó tűzoltó csak jó tornász lehet, amíg a királyi helytartótanács nem tehetett mást, mint hogy 1866. április 26-án rábólintott az eléje terjesztett egyleti – magyar és német nyelvű − alapszabályokra. Elsőként hazánkban hivatalosan is megalakult a Soproni Torna- és Tűzoltó Egyesület. A szabályokban a rendszeres testgyakorlatok végzése a tűzvédelem kiképzési feltételeként szerepelt.  

A nagyszámú tornász közösség rövidesen egy különálló tornacsarnok építésének igényét vetette fel, amely elképzelés megvalósításában Rösch Frigyes megint csak jó szervezőnek bizonyult. 1867 tavaszán tornacsarnok építésére tett javaslatot, terveit a városi képviselő-testület ezúttal elsőre támogatta, és május 27-én el is kezdték az építkezést. Az ország első tornacsarnokát alig néhány hónap múlva, 1867. szeptember 22-én ünnepi keretek között avatták fel a soproni Papréten. Az ünnepségen Pest, Debrecen, Nagykanizsa, Szombathely, Bécs, Baden, Florisdorf, Mödling, Neunkirchen, Wiener-Neustadt, Sechshaus, Loebersdorf és Vöslau tornászai és tűzoltói vettek részt. A tornacsarnok Mechle Ferenc tervei alapján készült, az eredetileg csak tornateremből és néhány kisméretű kiegészítő helyiségből álló épületet rövid időn belül további termekkel bővítették. A nagy tornaterem magas tetős tömegét két oromfalas, magasabb épületszárny veszi közre.

A tornászok száma ezt követően tovább gyarapodott. A szép és tágas tornacsarnokot soproni iskolák is örömmel vették igénybe, 1869-ben az evangélikus főgimnázium valamennyi osztályában kötelezővé tették a testgyakorlást, ennek következtében 1100–1200 tornász fordult meg az egyleti tornacsarnokban.

Rösch Frigyes 1832. január 8-án született a németországi Reutlingenben, középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Stuttgartban végezte, majd reáliskolai tanár volt német városokban. 1853-ban került Felsőlövőre, ahol középiskolai tanár, majd két évig tanítóképző intézeti igazgató volt. A Soproni Torna- és Tűzoltó Egyesület és az ország első tornacsarnokának megvalósításán kívül, 1868-ban egyesületi zenekart is szervezett, amely 1875-ig állt fenn. 1870. december 5-én Rösch elnöklete alatt tartották meg az Országos Tornaszövetség alakuló ülését Pesten. Kezdeményezésére 1868 októberétől a színház biztonságára állandó tűzőrség ügyelt Sopronban. Az ő érdeme volt, hogy 1874. szeptember 5-8. között városunkban rendezték meg a II. magyar országos tűzoltó ünnepet. Ferenc József 1887. január 30-án Rösch Frigyes tűzoltó főparancsnokot koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. Rösch számos jótékony egyesület tagja, városi képviselő és gyülekezeti presbiter is volt. 1906-ban munkásságáért a Ferenc József rend lovagkeresztjét is megkapta. 1911. május 31-én Sopron város díszpolgárává választották. Ez év júniusában leköszönt a tényleges főparancsnokságról, de élete végéig viselte a tiszteletbeli főparancsnoki címet. Kilencvenegy évesen 1923. augusztus 10-én a felvidéki Merényben hunyt el.

Emlékét egykori lakóházán az Új utca 13.-ban emléktábla, a tűzoltólaktanyában mellszobra őrzi, nevét a városban egy utca és a tűzoltólaktanya is viseli.

Forrás: http://www.epa.hu/

https://www.szivk.hu/

Borítókép: A papréti tornacsarnok 1870 körül (Tiefbrunner fényképe)

Forrás: http://www.epa.hu/