1. Az érdekességek sorozata mindjárt a születésénél kezdődik: azt tudja a történetírás, hogy Béri Balogh Ádám dunántúli római katolikus köznemesi családban született - azt viszont csak hozzávetőlegesen, hogy mikor: úgy vélik, hogy 1655 körül.

2. A brigadéros 1690 körül feleségül vette tolnai Festetics Juliannát. Utóbbi család rengeteg szállal kötődik Sopronhoz és környékéhez - gondoljunk csak gróf tolnai Festetics Juliannára (1753-1824), aki gróf Széchenyi István édesanyja.

3. Béri Balogh Ádám már nagyon fiatalon kardot ragadott a hazája védelméért: ifjúként a legendás Csobánc várában szolgált és részt vett a törökök elleni hadjáratban is.

4. Élete városunk nevével 1695-ben forrt össze: ekkor Sopron vármegye rábaközi járásának főszolgabírája lett, majd pályafutását egy évvel később Vas vármegyében folytatta, mint commissarius.

5. A hazafias szívű tisztségviselő hamar csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz: már az 1704-es esztendő kezdetén hozzászegődött báró nagykárolyi Károlyi Sándor kurucaihoz. A báró a Dunántúl elfoglalásáról volt ismeretes.

6. A szabadságharc egyik irányítója, gróf székesi Bercsényi Miklós főgenerális 1704. január 15-én kiállította Balogh Ádám ezereskapitányi pátensét, majd kijelölte számára a Kemenesalját, hogy ott toborozzon.

7. A brigadéros a dunántúli küzdelmek változó sikeressége miatt többször megingott, amelyben nagy szerepe volt annak, hogy családja hű volt a császárhoz - később azonban szívére hallgatva olyan vehemenciával küzdött, hogy az egyik legvitézebb kurucként emlegették.

8. Portyáinak híre messze földre eljuutt - csapata lovainak patája még Bécs városának határát is megremegtette, ráadásul több alkalommal.

9. Életének dicső állomása volt a 1706. november 6–7-ig tartó győrvári diadal - ennek hatására Esterházy Antal tábornagy többször kérte előreléptetését, a kuruc hős brigadérosi kinevezését azonban csak évekkel később kapta meg. Ebben szerepet játszott, hogy Kölesdnél megsemmisített egy lovasokból álló császári oszlopot.

10. Béri Balogh Ádám a Dunántúl 1709. augusztusában történő feladása után is követte a kurucokat, és résztvett az utolsó itteni hadjáratban, amely 1710. július–október folyamán zajlott.

11. Ez év október 28-án fogták el, Szekszárdnál. A brigadérost II. Rákóczi Ferenc nagy igyekezettel próbálta megóvni, a császáriak azonban hallani sem akartak kegyelemről, ugyanis Béri Balogh Ádámot "megátalkodott esküszegőnek" bélyegezték meg.

12. A hadbíróság végül elrendelte kivégzését, amelyet 1711. február 6-án, Budán hajtottak végre. A kuruc brigadéros emlékét a Kurucz-dombon róla elnevezett utca is őrzi.

Felhasznált források:
- Magyar életrajzi lexikon: Balogh Ádám
- Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. Budapest, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.) ISBN 9634463940

Borítókép: id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc–labanc lovas párbaj; Forrás: wikipédia