Az Esterházyak nőalakjait idézték ma meg a kastély tematikus tárlatvezetésein. Például, kiemelkedő nőalakja volt a kastélynak Cziráky Margit, aki a 19-20. század fordulópontján az egész hozományát arra áldozta, hogy a 100 éve elhanyagolt fertődi Esterházy-kastélyt felújítsák férjével. Nevéhez fűződik még a rózsakert, a szivattyúház és az angolpark kialakítása is. Házassága Esterházy IV. Miklóssal is említésre méltó. A fiatalok a hercegi család rosszallása ellenére házasodtak össze, ugyanis abban a korban csak uralkodói családból származó hölgyet kellett volna feleségül vennie Miklósnak, helyette szerelemből házasodott Margittal, aki csak grófi családból származott. Miklós apja, Esterházy Pál is csak a halálos ágyán adta áldását a házasságkötésre. – mondta el Varga Kristóf tárlatvezető.

A nőnapi hölgyprogramon hercegnőként tölthették a napot a lányok, anyák, nagyik, barátnők a jelmezes délutánon is. A barokk kor báljairól megtudták, hogy tánctanár oktatta a bálozókat, mivel gyakorlott táncosoknak kellett lenniük, minimum 10-12 faja táncot kellett alaposan ismerniük.

Szó esett a kor női, férfi és a gyermek öltözködési szokásairól, arról, hogy milyen jelzéseket lehetett küldeni a legyezővel, és megismerkedtek a korabeli hölgyek szépség- és sminkelési praktikáival is a résztvevők, akik között a hölgyeket a kedvezményes kastély-látogatási lehetőség mellett meglepetés virág is várta.