Mátyás király Esztergomban 1465. február 4-én, a polgárok kérésére, két országosvásár-tartást is engedélyezett, mégpedig: minden évben  a húsvét előtti 6. vasárnapot követő keddi napon, továbbá Fülöp és Jakab apostolok napján, azaz május elsején.

A korábbiakban is rendelkezett Sopron két országos vásártartási joggal, melyet I. Lajos király adományozott, még az 1300-as években, tekintettel az osztrák határ közelségére, mondván a város az ország erőssége gyanánt ismertetik majd el. Ez a jog növekedett további két nappal Mátyás királynak köszönhetően.

A kereskedelmi üzletek során a forgótőke a leggyorsabban az állat- és gabonakereskedelemben térült meg, illetve „fiadzott” pénzt leginkább. Ezért nem másodrendű kérdés a helyi piac- és országos vásártartási jog ismerete, azaz a heti piacok és az országos vásártartások száma, időtartama, ahol az állat és a gabonaforgalom lezajlott.

Figyelmet érdemel a piacok és az országos vásárok látogatottságának mértéke is, ami közvetlenül segíthette vagy visszavethette a lakosság egyes rétegeinek pénzszerzési lehetőségeit.