150 éve született Sopronban a legendás külügyminiszter

  2019. november 7. - www.sopronmedia.hu

Kánya Kálmán, a politikai szarkazmus mestere nagy szerepet vállalt az önálló magyar külügyminisztérium megszervezésében, egyben új fejezetet nyitott a magyar külpolitikában. Érdekes életútja több rendszeren, megannyi szenvedésen és dicsőségen keresztül vezetett.

- Kánya Kálmán Sopronban született 1869. november 9-én – tudtuk meg Dr. Tóth Imre történésztől. - Felmenői között több érdekes életű közéleti szereplő is volt. Nagyapja 1861-1867 között a város polgármesteri tisztségét töltötte be, anyja Rupprecht Karolina, tehetős soproni család sarja volt, apja Kania József sikeres ügyvédként praktizált – részletezte.  

Dr. Tóth Imre kiemelte: a leendő külügyminiszter középfokú tanulmányait a soproni evangélikus líceumban végezte - ezután konzuli akadémiát járt. Az eredetileg Kania névre hallgató ifjú hamar diplomata lett, ami csekély öröklött vagyon és kapcsolat híján önmagában is komoly teljesítmény volt. 

Kánya Kálmán először az Osztrák-Magyar Monarchia külügyi apparátusában dolgozott, majd nagy szerepet játszott az önálló magyar külügyminisztérium megszervezésében. - Főtitkárként a minisztérium valódi irányítójának tartották – emelte ki Dr. Tóth Imre. - Egyéni külpolitikai látásmódja új fejezetet nyitott a külügyminiszter és a miniszterelnök addig szokásos együttműködésében. Precedenst teremtett arra, hogy a külügyminiszter kibújhat a kormányfő árnyékából, és a korábbiaknál meghatározóbb szerepet játszhat a külpolitika irányainak meghatározásában, módszereinek alakításában – fejtette ki.

A diplomata 1925-1933 között berlini követ volt, 1933-1938 között külügyminiszterként tevékenykedett, ily' módon szolgált a a Gömbös-, Darányi és Imrédy-kormányban is – ez az időszak nagy hatással volt az életére. A magyar delegáció vezetője volt az 1938. október 9. és 13. közötti komáromi tárgyalásokban, amelyek a magyarok számára kedvező első bécsi döntéshez vezettek. A november 2-án megszületett határozat értelmében 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²) Trianonban elcsatolt területet kapott vissza Magyarország, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. Hiába voltak becses eredményei, Kánya Kálmán munkásságát nem mindenki nézte jó szemmel. - A németbarát, és Berlint a magyar jövő szempontjából stratégiai partnernek tartó Kánya a weimari köztársaság fővárosában eltöltött évei alatt csalódottá vált, ami Hitler hatalomra jutása után fokozódott – világított rá a történész. - A németek 1938-ban már határozottan követelték a menesztését. Lemondását követően a felsőház külügyi bizottságának elnökévé választották – tudtuk meg tőle.  

Kánya Kálmán középen, a magyar tárgyalóküldöttség vezetőjeként

Kánya Kálmán középen, a magyar tárgyalóküldöttség vezetőjeként

Németh István gyűjteményéből

Kánya Kálmán határozott személyiségével, tetteivel elérte, hogy véleményére, megjegyzéseire nem csak a tisztelői figyeltek. - 1944 nyarának végén memorandumban fordult a kormányzóhoz, amelyben határozottan kérte, hogy Horthy vezesse ki az országot a háborúból – osztotta meg velünk Dr. Tóth Imre. - Azonban a hungarista hatalomátvételt követően letartóztattak, és többedmagával Sopronkőhidára internálták. 1944 karácsonya után teljesen összetörve, súlyos betegen jutott vissza Budapestre. A sziklakórházban halt meg 1945. február 28-án – mondta el a Sopronmédiának a történész.

Kánya Kálmán holttestét később szülővárosába szállították át, és a soproni régi Szent Mihály temetőben helyezték örök nyugalomra a Kania család sírboltjában.  

„...Finoman szarkasztikus ajkai óvatosan és előzékenyen formálták a szavakat, melynek hatásait szinte nyomasztóan intelligens tekintettel fürkészte. Azzal a szemmel, mellyel fél évszázadon át figyelte a városokat és embereket, szenvtelenül és megvetően” – írta róla C.A. Macartney amerikai diplomata.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...