165 éve hunyt el Vörösmarty Mihály

  2020. november 19. - www.sopronmedia.hu (hirado.hu)

Vörösmarty Mihály költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar irodalom és romantika egyik legnagyobb alakja 165 éve, 1855. november 19-én hunyt el.

Vörösmarty Mihály 1800. december 1-jén született Fejér megye egyik kis falujában, Kápolnásnyéken. Apja, idősebb Vörösmarty Mihály, gazdatiszt volt gróf Nádasdy Mihály kápolnásnyéki birtokán. Boldog házasságban élt feleségével, a szintén nemesi családból származó Csáthy Annával.

Vörösmarty apja a legszegényebbeknek járó ösztöndíjat kérvényezte fia számára, hogy iskolai tanulmányait megkezdhesse. A ciszterciek székesfehérvári gimnáziumában iskolázott. Jó előmenetelű, csendes, szelíd gyermek volt, sem szállásadóinak, sem tanárainak nem lehetett rá panaszuk.
Szülei 1816 őszén a kegyesrendiek pesti gimnáziumába vitték, itt végezte a hatodik osztályt. Hogy az otthoniak terhein könnyítsen, elvállalta egy özvegyasszony két fiának tanítását, ezért a munkájáért szállást és ellátást kapott.
Édesapja halála után Vörösmarty Mihály a maga erejére utalva tanítást vállalt Perczel Sándor családjánál, egyúttal 1817 őszén beiratkozott a pesti egyetemre.

Fotó: Nemzeti Fotótár/Reprodukció

Vörösmarty Mihály 1825-ben aratta költői pályájának első diadalát a magyar honfoglalásról szóló hőskölteményével, a Zalán futásával. Epikai és lírai költeményeit egyaránt magasztalták. Bejutott Kisfaludy Károly, Bajza József, Toldy Ferenc és több más neves férfi bizalmas baráti körébe.

Károlyi István pesti nyomdász, a Tudományos Gyűjtemény kiadója, megbízta a folyóirat szerkesztésével s évi nyolcszáz forint tiszteletdíjat adott számára. 1828 januárjától kezdve öt éven át szerkesztette a folyóiratot.
Mikor a Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban megalakult, mindjárt fizetéses rendes taggá választották, Vérnász című romantikus drámájával 1833-ban megnyerte az Akadémia első drámai pályadíját.
Az 1832–36-os pozsonyi országgyűlés feloszlatása ihlette a Szózatot. 
Az 1830-as évek vége felé Vörösmarty Mihály úgy állt nemzete előtt, mint a legnagyobb tehetség minden addig fellépő magyar költő között.

A Szózat kézirata

A Szózat kézirata

Forrás: Wikipedia

A szabadságharc eseményei Vörösmarty Mihályt is magukkal ragadták. Csatlakozott Kossuth Lajos pártjához, képviselőséget vállalt, mindvégig híven támogatta a nemzeti kormányt, a világosi katasztrófa után azonban bujdosni kényszerült.
Szívbetegsége miatt végül Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt állhasson, ám két nappal a költözés után, 55 éves korában összeeset, és többet nem is tért magához, 1855. november 19-én elhunyt.

Húszezer ember kísérte sírjához, temetése, amelyet november 21-én, éppen Kisfaludy Károly halála napján és óráján, délután kettőkor tartottak, az első tömegtüntetéssé vált az önkényuralom ellen.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...