210 esztendős az erdészeti felsőoktatás!

  2019. február 12. - www.sopronmedia.hu

Hazánk erdeinek állapota nemzetközi szinten is példamutató. Ez nagyrészt a Soproni Egyetem berkeiben zajló erdészeti felsőoktatásnak köszönhető, amely 210 esztendővel ezelőtt indult el, Selmecbányán. Az egyetem diákjai, és kutatói erről emlékeztek meg az intézmény Erzsébet kertben található épületében. A keddi rendezvényen az Erdőmérnöki Karon folyó, és ahhoz kapcsolódó munkát is bemutatták.

- Napra pontosan 210 évvel ezelőtt, a mai konferencia kezdési időpontjában, délelőtt tíz órakor indult el az erdészeti felsőoktatás. Rendezvényünket ennek tiszteletére rendezzük – emelte ki Professzor dr. Bidló András, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja. - Úgy gondoljuk, hogy a felsőoktatás szorosan összefonódik az oktatással. Így a mai napnak az a célja, hogy bemutassuk azokat a kutatásokat, amelyek az Erdőmérnöki Karon zajlanak. Ez nagyon széles spektrumot fel le, a matematikától egészen a hagyományos erdészeti kutatási témákig, amilyen a vadgazdálkodás és a környezetvédelmen. A mai napon közel 50 előadáson keresztül hallgathatják meg az érdeklődők a legújabb fejleményeket, és érdekességeket. Ezáltal, a főleg gyakorlatból érkező új kollégák, és a rutinos tudományos munkatársak is bepillanthatnak abba, hogy ki milyen kutatást végez.

Az utóbbi időszakban több mint 30 tudományos munkát publikáltak a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának szakemberei – ezek zöme nemzetközi munka, amely messze földre vitte a soproni Alma Mater hírét, az itt, évszázadok óta burjánzó tudásanyag nemességét. Úgy vélik: ennek is köszönhető, hogy a hazai erdők nemzetközi szinten is példás állapotnak örvendenek.

Az előadásokban az érdeklődők a képzés kalandos, rengeteg dicső pillanattal büszkélkedő történelmébe is betekintést nyerhettek. - Utazzunk el Selmecbányára, ugyanis ott kezdődött el minden – szögezte le dr. habil. Bartha Dénes, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara Növénytani és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára. - 1807. augusztus 30-a az első fontos dátum, amit meg kell említenem, ugyanis az akkori uralkodó, I. Ferenc király aznap írta alá az Erdészeti Tanintézet alapításáról szóló okiratot. Még ebben az évben érkezett meg Selmecbányára az első erdésztanár is, Heinrich David Wilkens, aki Németországból érkezett az ősi Alma Materba – fűzte hozzá. 

1808-ban Wilkens óriási erővel fogott neki az erdészeti felsőoktatás kiépítéséhez, megalapozásához. - Többek között elkészítette a tantervet, amiben már nagy gyakorlata volt, hiszen a hazájában már kettőt is kifundált – tudtuk meg dr. habil. Bartha Dénestől. - Utána megalapította azokat a gyűjteményeket, amelyek a gyakorlatorientált oktatás bázisát jelentik. Ezekre mind a mai napig nagyon büszkék vagyunk. Az első tanár mindemellett csemete- és botanikuskertet is létrehozott Kisiblyén, tanulmányi erdőt hasíttatott ki az állami állományból, mert jól tudta, hogy a gyakorlati oktatáshoz ez elengedhetetlen. Valamint, ő vetette meg a mai könyvtárunk alapjait is ő vetett meg, Németországból vásárolt drága, de értékes tudásanyagot birtokló könyveket – fejtette ki.

Az intézetigazgató kiemelte: Heinrich David Wilkensnek volt köszönhető, hogy 1808-ban felépült az erdészeti felsőoktatás. - Az első előadásra 1809. február 12-én, délelőtt 10 órakor került sor – világított rá. - Azért ezen a napon, mert I. Ferencnek ez a születésnapja, és a királyhoz való hűségét Selmecbánya eképpen is kifejezte. Ezen az ünnepi előadáson megjelent mindkettő erdész hallgató, ott volt az egész főkamaragrófi hivatal, mert az Erdészeti Tanintézet, és a Bányászati Akadémia irányítása alájuk tartozott. És természetesen ott voltak az utóbbi intézmény hallgatói, és oktatói is. Ezt tekinthetjük a nulladik mérföldkőnek – avatott be az érdekes részletekbe.

Selmecbányán 110 esztendeig honolt a képzés. Aztán a történelmi folyamatok miatt az intézménynek új otthont kellett keresnie. - Az 1918-as esztendő szomorú pillanatot hozott az ősi Alma Mater életébe – mondta az intézetigazgató. - December közepén az intézménynek új otthont kellett keresnie, mert a csehek megszállták a felvidéket. Az akkor már Bányászati és Erdészeti Akadémia Sopronban találta meg az új otthonát, mivel az akkori polgármester, Sopronyi-Thurner Mihály jó szívvel befogadta az intézményt. Így 1919. április 18-án már meg is indulhatott a képzés városunkban – fejtette ki. 

A Soproni Egyetemen jelenleg is kiemelten kezelik az erdészeti oktatást, és tiszteletben tartják a képzés hagyományait is.

- Az Erdőmérnöki Kar egyetemünk legősibb kara – emelte ki professzor dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora. - A képzéseink között igazán unikális a hagyományos, 5 éves erdőmérnöki szak, ugyanis az egész országban egyedül itt található meg ez a képzés. Tehát, aki erdőmérnök akar lenni, az erre csak Sopronban tud beiratkozni erre. Nagyon büszkék vagyunk erre, hiszen nagyon régi hagyományai vannak a szaknak, amelyek közül vannak, amik az oktatás fejlődésével alakultak ki, míg mások, például a diákhagyományok, a kor szellemével karöltve változtak, de eredeti jellegüket megőrizték – fejtette ki.

A konferencia keretében az épület aulájában a legfrissebb kutatásokat részletező plakátokat állítottak ki. 

Kérem, várjon... Kérem, várjon...