25 éve őrzik közösen a Fertő tavat és vidékét

25 éve őrzik közösen a Fertő tavat és vidékét

  2019. május 2. - www.sopronmedia.hu

25 évvel ezelőtt kezdte meg működését a közös magyar-osztrák Fertő-Hanság és Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park. Ezt ünnepelték meg csütörtökön a régi és jelenlegi vezetők jelenlétében a fertőújlaki Csapody István Természetiskolában. A jelenleg is kiválóan működő kezdeményezés célja a Fertő tó és környéke egyedülálló természeti értékeinek határon átnyúló megőrzése, példamutató nemzetközi összefogás által.

- Mindamellett, hogy hosszú távon megőrzi az egyedülálló tájat és élőhelyeket, a ritka, jellegzetes és veszélyeztetett növény és állatfajok számára gondozó, kezelő és kutatómunkát is végez – a közös nemzeti park munkáját méltatta nyitóbeszédében a szervezet magyarországi központjának otthont adó település, Sarród polgármestere, Papp Gyula. A nemzeti park tevékenységével számos település életébe csempész színfoltot – ez a tevékenység több, mint két évtizede teljesedett ki: csütörtökön ünnepelték a közös osztrák-magyar nemzeti park fennállásának 25. évfordulóját.

fotó: Griechisch Tamás

- Ez különösen a magyar oldalnak volt fontos, ugyanis egy olyan történelmi esemény után sikerült ezt a közös nemzeti parkot összehozni elődeinknek, amelyre a vasfüggöny zord jelenléte rátette a pecsétjét – emelte ki Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója, aki hozzáfűzte: abban a bizonyos időszakban a Fertő tóra csak engedéllyel lehetett bejutni, azoknak is, akik az egyedülálló térség értékeit szerették volna kutatni. - A közös munka elkezdése rendkívül előremutató dolog volt – fűzte hozzá.

fotó: Griechisch Tamás

A Fertő-Hanság Nemzeti Park kapcsolata az osztrák féllel azóta is kiváló – jelenleg is aktívan folytatják a közös munkát. Az ünnepségen elhangzott: ennek a szellemiségnek köszönhetően tudták a felek a régiót több tekintetben is egyedülállóvá tenni.

- Amikor 25 évvel ezelőtt létrejött ez a szövetség, a felek sok európai országot előztek meg gondolkodásukban – emelte ki Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője. - Az együttműködés létrejöttét a környéken élők rendkívüli örömmel fogadták és mindmáig büszkék arra, hogy a nemzeti park területeit, ezt a gyönyörű élővilágot komoly természetvédelmi és kutatói tevékenység révén ma is be tudjuk mutatni. Ezt magyar kormány kiemelten támogatja, számos természetvédelmi programmal és nagyon sok turisztikai fejlesztéssel – fűzte hozzá.

fotó: Griechisch Tamás

A szakértők egyetértenek abban: a nemzeti parkok kulcsfontosságú szerepet játszanak a természeti kincseink megőrzésében. A klímaváltozás nehézségeivel küzdő kutatók számos kérdésre választ kaphatnak az ilyen területek segítségével.

- Ezek a területek azt az ökológiai sokszínűséget, azt a genetikai örökséget őrzik, amelyekre a mai világunkban egyre inkább szükség van – szögezte le Dr. Nagy István agrárminiszer. - Látjuk a klímaváltozást, az időjárás megváltozását, szélsőségessé válását, amely helyzetre válaszokat kell találnunk. Ezek a válaszok itt rejtőznek, hiszen az a genetikai változatosság, amelyet háziállataink, növényeink őriznek, az bizony a megváltozott körülményeink között is alakot ad majd az új fajtáknak, hibrideknek – fejtette ki.  

fotó: Griechisch Tamás

A rendezvényen beszédet mondtak az osztrák fél képviselői is, akik örömüket fejezték ki, hogy ilyen sokan dolgoznak a Fertő tó magyar oldalán a természet védelméért. Arról is biztosították partnerüket: mindent megtesznek azért, hogy a közös munka a jövőben is ilyen hatékony legyen. A Nemzeti Park területe hazánkban közel 24 000, míg Ausztriában további 10 500 hektár. A rendezvényen részt vett Dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere is.  

A Fertő-Hanság Nemzeti Park részletes háttéranyaga az évfordulóval kapcsolatban: 

Magyarország és Ausztria között a természetvédelem terén a kapcsolatok szorosabbra fűzése a politikai rendszerváltás hajnalán, mintegy három évtizede indult, amelyet a Fertő-tó térségében tervezett közös nemzeti park generált.

1988. őszén kezdődtek azok a nemzetközi tárgyalások, amelyek azt célozták meg, hogy az akkori két politikai világrendszer találkozásánál egy határon átnyúló nemzeti park jöjjön létre. Ennek eredményeképpen Magyarországon 1991-ben megalakították a Fertő-táj teljes hazai felét magában foglaló Fertő-tavi Nemzeti Parkot, míg Ausztriában a Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel Parkot 1992-ben. Majd a két ország akkori vezetői, Franz Vranitzky kancellár és Boross Péter miniszterelnök 1994-ben avatták a határon átnyúló nemzeti parkot. Ugyanebben az évben csatolták a hansági területeket a parkhoz, így azóta a magyar oldalon Fertő-Hanság Nemzeti Parkról beszélhetünk, melynek területe hazánkban 23 731 ha, míg Ausztriában további 10 500 ha.

A közös Fertő-Hanság / Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park megalakulását számos további határon átnyúló természetvédelmi kezdeményezés követte, amely további közös natúrparkokban és más természetvédelmi programokban is megnyilvánult.

A két ország természetvédelmi együttműködésének katalizátora a határon átnyúló Fertő-Hanság / Neusiedler See Seewinkel Nemzeti Park. A 25 éves közös nemzeti parki tevékenységet, illetve annak eredményeit 2015-ben auditálta az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége (EUROPARC Federation) és ennek eredményeként a Szövetség Közgyűlésén a közös nemzeti park képviselői 2016-ban át is vehették az ezt igazoló díjat és elismerő oklevelet.

Az európai természetvédelmi körökben mind a mai napig példaértékű minőségi közös nemzeti parki munka a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében az alábbi három pilléren nyugszik:

1. Magyar-Osztrák Közös Nemzeti Parki Tanács: a két ország minisztériumainak természetvédelmi vezetői, valamint Burgenland Tartomány természetvédelmi vezetői, a két nemzeti parki fél igazgatói, a tudományos kutatók képviselői vesznek részt a Tanács ülésin, amely a közös nemzeti park alapító dokumentuma szerint évente legalább egyszer ülésezik. A Tanács dönt többek között a két országot érintő közös természetvédelmi és nemzeti parki stratégiát érintő kérdésekről, javaslatok születnek a közös nemzeti parkot érintő problémák kezeléséről, valamint a Tanács ezeken az üléseken tekinti át a közös fejlesztési projekteket és fogalmazza meg észrevételeit.

2. Napi természetvédelmi együttműködés: a magyar és osztrák nemzeti parki kollégák napi szintű együttműködés keretében dolgoznak együtt azon, hogy a két országban lévő nemzeti park egységes képet mutasson. A napi közös munka megnyilvánul közös faj- és élőhelyvédelmi programokban (pl. szikes tavak, vizes élőhelyek védelme, rekonstrukciója; rétisas-, vízimadár-védelem és monitoring stb….); közös területkezési- fenntartási megoldásokban (pl. gyepek, nádasok kezelése, fenntartása stb…); közös ökoturisztikai és környezeti nevelési tevékenységekben; közös kiadványokban, nemzeti parki térképben, tudományos konferenciákban, workshopokban stb…

3. Együttműködések a fejlesztések terén: a kezdetektől közös fejlesztések kísérték a határon átnyúló nemzeti park életét. Erre jó lehetőséget nyújtottak, illetve nyújtanak az Európai Unió magyar-osztrák INTERREG programjai (korábban PHARE, PHARE CBC, ETC).

A határon átnyúló közös nemzeti park az elmúlt 25 évben vállvetve dolgozott és dolgozik együtt azért, hogy a Fertő és a Hanság vidékének biológiai sokfélesége gyarapodjon, egyúttal e különleges közös természeti örökség, mint Európa egyik csodája, a helyben élők boldogulását segítse és az érdeklődő látogatók sokak számára bejárható és megtekinthető legyen.

Sikeres természetvédelmi, ökoturisztikai és környezeti nevelési közös projektek tucatjainak eredményeként több tízmillió euró szolgálta az elmúlt 25 évben a természetvédelmet a térségben, segítve az itt élők boldogulását és az ide érkezők látogatók százezreinek élményszerzését. Mindezek mellett a Magyar Kormány további mintegy 10 milliárd forint hazai és európai uniós forrást fordított az elmúlt 25 évben a Fertő-Hanság Nemzeti Parkra, illetve annak fejlesztésére. E programok jelenleg folynak az EU KEHOP programja keretében, közel 2 és félmilliárd forint összegben.

Az eredményes közös élőhelyvédelmi és fajvédelmi programok tucatjainak révén többek között megháromszorozódott a Fertő nádasaiban fészkelő fokozottan védett nagy kócsag állománya az elmúlt 25 évben, és újra fészkel a területen a veszélyeztetett státuszú parlagi sas. Növekvő állománya van a rétisasnak, jelentősen gyarapodott pl. a fokozottan védett pókbangó, mint egyik ritka orchidea fajunk állománya, és például stabilizálódott a jégkori időket megidéző, hazánkban ritka hagymaburok populációja is. Olyan fajok sokasága él újra a területen, amelyekkel kapcsolatosan korábban legutóbb csak a két világháború közötti időszakból voltak fészkelési és egyéb adataink (pl. szongáriai cselőpók). A kipusztulással veszélyeztetett rákosi vipera egyik álllománya is stabilizálódott a közös nemzeti parki munka eredményeként.

E fajvédelmi programokkal párhuzamosan zajlottak és zajlanak az élőhelyfejlesztések, élőhely-rekonstrukciók. Közel 600 hektárnyi szikes tavi élőhely-rekonstrukció eredményes befejezése után a közös nemzeti park magyar felén is otthont talál és gyarapodik a szikes tavi élőhelyekhez köthető élővilág. A Hanságban lezajlott nagyszabású vizes-élőhely fejlesztési munka révén a korábbi évtizedekben lecsapolt Hanság újra éled. Mindkét országban folynak az invazív, tájidegen növények visszaszorítását célzó kezdeményezések, amelyek eredményeként például a pusztai élőhelyek jelentős része lett rekonstruálva.

A védett gyepeket ma már újra régi magyar háziállatok (magyar szükremarha, bivaly és rackajuh) százai legelik, biztosítva a fertői puszta és a hansági rétek, és azok természeti értékeinek hosszú távú fennmaradását.

Ma már közös kerékpárút, látogatóközpontok, madármegfigyelő kilátók, tanösvények és más bemutatóhelyek segíti a közös nemzeti parkban évente megforduló több százezer látogató élményszerzését.

A térségben lévő iskolák és más oktatási intézmények helyi tantervében, valamint mindennapi életében szervesen jelen van a közös nemzeti park, és évente több ezer gyermek vesz részt környezeti nevelési programokon, úgymint speciális terepi tanórákon, a közös nemzeti park által mindkét országban szervezett vetélkedőkön, több napos nemzeti parki erdei iskolában, vagy éppen táborban.

A 25 éves közös munka eredményeként elmondható, hogy helyben élők mindkét országban büszkék az itteni különleges értékekre, és kialakult egy jó kapcsolat a védett területen gazdálkodókkal.

A közös nemzeti park jelentős része (Fertő-táj) ma már világörökségi terület, továbbá az UNESCO nemzetközi Bioszféra Rezervátum Hálózatához tartozik. A Fertő mellett a Hanságban a Nyirkai-Hany is része már a világ legjelentősebb vizes élőhelyeinek nemzetközi védelmet nyújtó Ramsari Egyezménynek.

A 25 éves közös munka eredményeként a Fertő-Hanság / Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Parkot, ma már az európai szaktekintélyek, követendő példaként a legjobb és legeredményesebb határon átnyúló nemzeti parkok egyikének tartják.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...