Győr-Moson-Sopron vármegyében 2024-ben 9 új gólyafészket létesített az E.ON, idén további 12-t helyez ki. Érdekesség, hogy itt költött a legidősebb Magyarországon fészkelő gólya, egy rábapatonai tojó, melyet 2003-ban Győrben, Gyirmóton gyűrűztek fiókaként. 

2024-ben 548 fiókát gyűrűztek az E.ON segítségével a Dunántúlon: Fejér és Veszprém vármegyében összesen 225, Győr-Moson-Sopronban 179, Komárom-Esztergomban 54, Zala és Vas vármegyében összesen 90 fióka gyűrűzését támogatta a cég.

A nagyvárosok környéki szemétlerakókat előszeretettel látogatják a gólyák táplálék reményében. Biztonságukért 2023-ban a kaposvári és a bagolai, tavaly a legnagyobb gólyapopulációval rendelkező pusztazámori lerakónál tette föld alá a vezetékeit az E.ON. Idén többek között a paksi, a szombathelyi és a körmendi szeméttelep környékén végez a cég átalakításokat, valamint új fészkeket is kihelyez.

Rekordszámú fiókát nevelt fel tavaly a 2024-es év madara, a kerecsensólyom: 530 sólyomfióka repült ki országszerte. A sólymok, vércsék nem építenek saját fészket, más madarakét foglalják el, ezért az E.ON idén is újabb mesterséges költőládákkal segíti szaporodásukat. Nagyfeszültségű oszlopain már százhúsz helyen várja biztonságos műfészek a madarakat.

Az E.ON az őszi-téli hónapokban avatkozik be a hátrahagyott fészkek környékén: ilyenkor zajlik a legtöbb fészeképítés, -javítás és madárbarát hálózati átalakítás is. A fészekkihelyezéseket mindig előzetes egyeztetések nyomán, a nemzeti parkok madárvédelmi szakembereinek javaslatai alapján végzi a vállalat.

Az E.ON Hungária Csoport idei madárvédelmi fejlesztései több száz millió forintos költséggel járnak, melyet teljes egészében az energiacég finanszíroz.