1. A templom múltja elképesztően régre nyúlik vissza: a ferences szerzetesek által építtetett templomot először egy 1280-as iratban említik először.

2. Az épület nem véletlenül lett a magyar gótika egyik büszkesége, a felépítése különösen hosszas időintervallumot fedett le. Bár a barokk berendezésű műemléket feltehetően már 1270-ben elkezdték felhúzni, a hajójának építése elhúzódott egészen a 14. századig, a tornya pedig csupán 1400 körül készült el.

2. Sokakban megfordul a kérdés: ennyire míves és grandiózus templom miért viseli a népiesen csengő „kecske” nevet? Ez azért is érdekfeszítő lehet, mert az ördögöt olyan gyakorta ábrázolják a makacs patások fejével… A válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt – a Geiss pedig németül kecskét jelent.

3. A műemlék fontos szerepet töltött be hazánk politikai életében: ötszöri ízben tartottak itt országgyűlést – 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben. Itt koronázták meg 1625-ben pedig III. Ferdinánd királyt és 1681-ben Pfalz–Neuburgi Eleonóra királynét.

4. A templom két szószéke közül az egyik eszmeileg felbecsülhetetlen értékkel bír, ugyanis a hagyomány szerint innét prédikált a kereszt megvédése érdekében Kapisztrán Szent János ferences rendi szerzetes. A szerzetesnek nagyon fontos küldetése volt: a szentatya utasítására toborzott a török ellen, aminek élén részt vett a nándorfehérvári csatában. Bár a legendás szószék eredetileg fából készült, de később márványburkolatot kapott, ugyanis amikor a kései utódok megtudták, hogy milyen fontos szerepet töltött be a vallás történelmében, elkezdték ereklyeként kezelni, és szét akarták hordani – még ha szálkánként is.

5. A műemlék életébe 1787 nagyon zord dátumként vonult be. II. József császár ekkor oszlatta fel a ferences rendet is. A templom ezután bő évtizedig mély csendbe borulva állt a város szívében, majd a bencések büszkesége lett. Az épületet 2007 nyarán restaurálták. A legutóbbi feltárás és felújítás után, 2011-ben Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát felszentelte a templomot. Aztán korszerű, gazdag kultúrtörténeti és építészeti kiállítás nyílt a templomban, amely interaktív, így vezetés nélkül látogatható.