Ötvös utca (Ezüst utca, Silbergasse) − Legrégibb említése 1659-ből való. Payr és Heimler megállapításaival szemben Csatkai szerint nem a soproni híres ötvösök emlékét őrzi az elnevezés, hiszen az utcában csak mintegy 1730-tól fogva ismeretes ötvös, Hüpfel György személyében. Hüpfel háza az utcának a Hátsókapu felé néző bejárójánál állt balra, tehát esetleg ennek az egy háznak köszönheti az utca a nevét. Erre vezetett a villamos szárnyvonala a kórház felé. 1836-ban a jegyző első körben Silber utcának keresztelte el az utcát, de még abban az évben az Ötvös név lépett hatályba.

Petőfi tér (Színháztér, Theaterplatz) − Amíg a belváros fala mentén meg nem épült a házsor, amelynek elején 1788-ban a kaszinó volt, az Ógabona térhez tartozott a terület. 1800/1801-ben Palatinus térnek nevezte a Preßburger Zeitung abból az alkalomból, hogy a Pejachevich-házban lakott több hétig József nádor. Egyébként Casinoplatz néven emlegetik még az 1870-es években is, amikor a kaszinó már régen kaszárnya volt és a teret az új színház uralta. 1836-ban Cassioni piac néven jegyezték fel, 1840-ben Sétatérnek (Promenádnak) is nevezték. (Később a Széchenyi tér volt a Promenád.) 1906-tól Petőfi tér a neve.

II. Rákóczi Ferenc utca (Lange Zeile) − Hajdanán két részből állt. A Hosszú sor eredetileg a Magyar kaputól az Újteleki kapuig terjedt. Hosszú sornak a Széchenyi tértől kezdve a kanyarig nevezték az utcát, onnan tovább Éles szögnek. A Hosszú sor német neve, Lange Zeile, már 1522-ben szerepel a feljegyzésekben. 1836-ban Hosszú utca, 1840-ben Hosszú sor utca, 1841-ben Éles szeglet néven jelenik meg magyarul. II. Rákóczi Ferenc utca elnevezés 1906-ban  lépett hatályba. Az utcában található egykori tiszti leánynevelő intézetben jelentették be hivatalosan az 1921-es népszavazás eredményét.

Rózsa utca − Régen (1440), a 18. század közepéig, hosszabb volt, mert a mai Szent Lélek utca is hozzátartozott. Elnevezésének eredete: a johanniták rózsafeldolgozó műhelyéről, ahol a Virágvölgyben (Rosengarten dűlő) termesztett szirmokból olajat nyertek. 1869-től Rózsa utca.

Sas tér (Adlerplatz) − Valaha névtelen Platz volt, nevét később a Fekete sas fogadó (amely vándor színtársulatok szállása volt a 18. században) határozta meg. 1792-ben az adásvételi szerződések könyvében: Auf dem Platzl neben dem Adlerwirt, 1797-ben Auf dem Platzl dem Adlerwirtshaus gegenüber. Wolfnak Sopronról szóló geológiai könyvében Platz an der Wiener Gasse (1870). A Sas tér elnevezés 1869-ben lépett hatályba.

Szent György utca − Német neve: Sankt Georgengasse. Obere Gasse (1392), Sand Jörgengassen (1453). A protestáns időkben csak Georg Gasse. Domgasse: 1850-es évek. 1959-ben felmerült, hogy Mikszáth Kálmán utcává nevezik át, mindez azonban csak terv maradt. Mai elnevezése 1869-ben lépett hatályba.

Szentlélek utca −A 18. században a Rózsa utca része volt (Rosengassen). 1777-ben Heiligen Geist Gasse-ként szerepel. 1869-től Rózsa utca a neve.

Szent Mihály utca − Már a 15. században említett helynév: Sankt Michaelisgassen (1459). Magyar elnevezése kissé döcögősen alakult ki, 1836-ban Szent Mihályi utca, 1845-ben Michaelis utza volt a neve. A 1950-es években a szent nevét egy ideig Kellner Sándor nevével helyettesítették az utcanév táblákon. 1969-ben Pozsonyi útra keresztelték, végül (1991) visszakapta az eredeti nevét. 

Széchenyi tér − A Széchenyi tér helyén egykor két tó is volt, a másodikat 1858-ban kezdték el betemetni. A tér különböző részeinek különféle nevük volt. Déli tagja a Hosszú sor része volt. Nyugati felén a három ház csoportja külön elnevezésre adott alkalmat. In der langen Zeile bey den drey Heusern – említi 1601-ben a tanácsjegyzőkönyv. Amikor az 1840-es évek második felében lebontották a három házat, elveszett az elnevezés is. Az északi soron csak az 1850-es évek óta torkollik be a Templom utca, addig ott a kaszinó helyén állt bástyához csatlakozó erős várfal nem volt áttörve és a házak is csak a 19. század derekán épültek. Itt állt a Zöld torony, a későbbi Brückelthurm. Kánia Ferdinánd 1861-ben javasolja a város közgyűlésében, hogy a Promenádot (akkor már ez volt a neve a térnek) Széchenyi Istvánról kereszteljék át (ezt megelőzően a Dominikanerplatz elnevezés is előfordul az 50-es években). A javaslatot elfogadták és így ez volt Sopronnak az első, hírneves emberről elnevezett tere (1861), melyet csak nagy sokára követett Deák (1878), Csengery Antal, Esterházy herceg, Erzsébet királyné, Kossuth és Jókai.

Sziget köz (Inselgasse) − Régebben Hirtengassel (1847) és Halter Gasse (1866). Ezeknek megfelelő magyar név nem akadt − 1847-ben Schlipper Kösz néven ír róla a jegyzőkönyv. Elnevezése 1886-ban lépett hatályba.

Templom utca − Néhányan a középkori Fleischer vagy Fleischhacker utcával azonosítják, melyet Gamauf még 1678-ból is feljegyez. A források alapján nevezték Klostergasse-nak is (1881, 1713), és a Bäckergasse-nak is. Egyéb elnevezései: Sütő utca (1674 körül), Megyeház utca (1834), Bencés utca (1862), Imaház utca az evangélikus templomtól végig (1862), Templom utca/Kirchgasse (1886), ez a vége 1855-ben nyílt meg a Promenade felé. 1839-ben Egyház utca, 1840-ben Templom utca, 1844-ben Bethaus utca, 1845-ben Imaház utca, majd ugyanabban az évben ismét Templom utca.

Újteleki utca − Az Újteleki utca német neve már a 15. század elejéről ismert. Széchenyi György gróf széplaki birtokos vejéhez írt egyik levelében említi 1713-ban a Wondorfi utcát, amely minden bizonnyal ezzel azonos, mivel az Újteleki kapu is Wandorfer Thor az 1745-ös tanácsjegyzőkönyvben. 1836-ban Neustift utcaként szerepel, a következő évben lett belőle Újteleky utca. Az Újteleki kapu előtt volt egykor a városi sörház. Az utca a villamos útvonala volt.

Várkerület − Hajdanában többféleképpen is nevezték. A belső öv, a tulajdonképpeni Várkerület, a várárokban és annak mentén keletkezett házikók kiépülésével Mária Terézia idejében született meg. A belső házsor Grabenrundeként (1776) szerepelt, a külső sorban nyugatról keletre a Kőkapu (Steinthor) után a Festőközig a Halpiac (Fischplatz) volt (1841), a  Festőköztől az Ikvahídig Kovácsszer (Schmiedgasse) (1427), az Ikvahídtól az Ötvös utcáig Kocsmaszer (Wirtshausgasse) (1848), az Ötvös utcától a Széchenyi térig Szénatér (Heuplatz) (1843). 1836-ban Várkerület lett a magyarosított elnevezése, de 1837-ban a Sánckerülettel visszakanyarodik az elnevezés a német eredethez, a negyvenes évek elején kőszegi mintára a Várkör tartja magát. Az Ógabona tértől a Széchenyi térig 1869 óta hívják egységesen Várkerületnek. Lenin nevét 1949-től 1989. október 31-éig viselte.

Városház utca − Az 1896-ban elkészült városháza körül, a Dobner Nándor utcából és Háromház térből egyesítve alakult. Előbbi név 1927-től, utóbbi 1417-től létezett Dreihäuserplatz néven. Eredetileg a három különálló ház csoportja, amely a Háromház nevet kapta, a mai Széchenyi téren az Ujhelyi-ház helyén állt. Lerombolásuk után (19. század közepe) használták a városháza mögött található házcsoportra a felszabadult nevet. 1772-ben a hely megjelölésére a Hinter dem Rath-Haus elnevezés szolgált. A mai romkert (Scarbantia útjai és falai) felett állt a Városi Mozi (1913).

Végfordulat (Ruckherzu) − Elnevezés eredete: régi zsákutca. Heimler szerint korábbi neve Ruckherzu, míg Hárs József leírásában 1706-ban Rückherzu néven szerepel, amit 1837-ben a Végfordulat váltott fel. Rövid ideig kísérleteztek a Hátforduló, majd Hátfordulat változatokkal, de 1848-ban visszatértek a Végfordulat elnevezéshez. 

Wesselényi utca − Valószínűleg Báró Wesselényi Miklósról, az „árvízi hajósról” (1796—1850) nevezték el.  Korábbi elnevezése: Herceg Esterházy utca (1884), (helytelenül) Eszterházi utca (1947). 1948-tól Wesselényi utca.

1858-ban még kizárólag német nyelven rakták fel az utcajelző táblákat, az utcaneveket mindkét nyelven feltüntető jelzések 1869-ben jelentek meg Sopronban.

Forrás: Csatkai Endre: A soproni utcanevek történetéhez. Soproni Szemle. 1937. I. évfolyam 1. szám.
Hárs József: Mesélő utcák Sopronban. https://harsjozsef.hu/

Borítókép: Széchenyi tér, jobbra a Domonkos templom. 1922. Fortepan / Vargha Zsuzsa