A cigánycsuk az év madara

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az Év madara elnevezésű programját, amelynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok, vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a cigánycsuk nyerte, így ez a madár a 2021-es év madara.

A cigánycsuk a mezei verébnél kicsit kisebb, a nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja pedig fehér. A tojón a hímek fekete színét barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott, a farkcsík világos rozsdássárga. A fiatalok foltozott alsótestű tojóhoz hasonlítanak. A farok minden korosztálynál egyöntetűen sötét feketésbarna.

A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején üldögélve lehet találkozni, korábbi neve, a cigány-csaláncsúcs is erre a viselkedésére utalt. A hímek itt hallatják rövid, csicsergő éneküket, illetve innen hallhatjuk mi is jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjukat, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik.

A közlemúltig egy fajnak tekintett cigánycsuk (Saxicola torguatus) hatalmas elterjedési területe Európára, Ázsia és Afrika nagy részére is kiterjedt, populációjának mintegy húsz százalékát tették ki az Európában fészkelő párok. Azonban az ezredfordulót követően az IOC World Bird List a fajt több fajra választotta szét.


MME

Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik.

Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi, évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, a fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki és további két hét múlva hagyják el a fészket. Mindkét szülő eteti őket.

Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás dandárja szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, ugyanakkor egyes példányok át is telelhetek.

A magyar állomány 195-210 ezer párra tehető és 1999-2019 közötti 21 évben 54 százalékkal csökkent. Állományát elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány veszélyeztetheti. Talajon fészkelő és innen táplálkozó fajként különösen hátrányosan érinti a füves területek, gazos árokpartok és domboldalak tavaszi és nyári égetése.

Öreg hím
Öreg hím
Öreg tojó
Öreg tojó
Fiatal példány
Fiatal példány

A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.  A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya több más fajjal együtt aggasztó mértékben csökken.

Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése, a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.

 

Borítókép forrása: www.mme.hu 

Legnépszerűbb cikkek