| 2022. február. 28. | 3 perc olvasás

A cigicsikkek kukába helyezésével rengeteget tehetünk a környezetünkért

A dohányosok többsége abban a tévhitben él, hogy ha az utcán eldob egy-egy csikket, azzal nem árt a környezetének, hiszen az úgyis elbomlik. Ha azonban tudnák, hogy mennyi káros anyagot tartalmaz ez a végtermék, valószínűleg megkeresnék az első szemétgyűjtőt.

Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon problémát jelentenek az eldobott cigarettacsikkek. 2019-ben a JÖN Alapítvány el is indított egy „Csikkmentes február” elnevezésű kezdeményezést, ami valószínűleg a vírushelyzet miatt nem folytatódott.

– A cigarettában lévő dohány és papír valóban természetes eredetűek, ám a dohányzás végterméke, a csikk már nagyrészt egyfajta vegyi úton előállított műanyagból készül – tudtuk meg Lantos Katalintól, a Zöld Kezek Egyesület tagjától. – A cigaretták 95 százalékának a szűrője cellulóz-acetátot tartalmaz, aminek a lebomlási ideje 10-12 év is lehet.

A szűrő emellett számtalan egyéb, környezetre káros anyagot is tartalmaz. Mivel az a funkciója, hogy a füstben lévő ártalmas anyagokat kiszűrje, ezek szinte „beleragadnak” ebbe a papírral körülvett, szivacsos hengerbe. Az esővíz kimossa belőle, így károsítva a vízi élővilágot és a talajban lévő életet.

– Legkevésbé sem az a szándékom, hogy a dohányosokat hibáztassam, hiszen sok estben – kihelyezett hulladékgyűjtő hiányában – nincs más választásuk, mint elhajítani a csikket – tette hozzá Kati. – A madarak sokszor összeszednek egyet-egyet, és felhasználják a fészkeik építéséhez. Arra is történtek kísérletek, hogy az eldobott csikkeket újrahasznosítsák, és más alapanyagokat állítsanak elő belőlük.

Fotó: Karen Mason
Forrás: hvg.hu

Környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy a madarak összetévesztik a táplálékot a szeméttel, aminek súlyos következményei lehetnek. Karen Mason természetfotós a floridai Tampa közelében lévő St. Pete tengerparton kapta lencsevégre azt a pillanatot, amikor egy karibi ollóscsőrű madár egy eldobott csikkel eteti a fiókáját. Mason a Facebookra posztolta a képet a következő figyelmeztetéssel: "Ha dohányzol, kérlek, ne dobd el a csikket".

Ha belegondolunk, hogy a csikkek eldobásával magunkat és a tiszta vizünket is károsítjuk, talán megfontoljuk, hogy a következő csikket kipöcköljük-e a kocsi ablakán.

Érdekesség:

Mai, dohányzásellenes világunkban nem is gondolnánk, hogy a dohányzók egészségének védelme nem újkeletű dolog. Magyarországon 1865-től, a fiumei gyár megnyitása óta gyártanak cigarettát. Ahhoz képest, hogy már a századfordulón is tettek kísérleteket a kevésbé ártalmas termékek kifejlesztésére, ez a folyamat eléggé elhúzódott hazánkban. Mai értelemben vett füstszűrős cigaretta csak 1962 óta készül Magyarországon. A dohányzási kockázat csökkentésére két módszer adódik: vagy a dohánylevélben lévő nikotin mennyiségét csökkentik, vagy különféle szűrőbetéteket alkalmaznak. Eleinte a dohányban lévő nikotin csökkentésével kísérleteztek. Már az 1935-től gyártott cigarettákból két fajta létezett: az erősebbik piros, az enyhébb pedig kék csomagolásban. Ez ma is így van, de már kiegészülve a világosabb színekkel jelölt még gyengébb, valamint a zöld színű mentolos verziókkal.

A ma használatos füstszűrő létrehozása egy magyar származású feltalálónak, Boris Aivaznak köszönhető, aki 1925-ben szabadalmaztatta a krepp papírból készített szűrőt. 1952-ben, a világon elsőként az amerikai Kent márkánál alkalmaztak füstszűrőt, de ez azbeszttartalma miatt több kárt okozott, mintha hasznot. További kísérletezés után 1954-ben megjelent több füstszűrős márka. Hazánk egyáltalán nem maradt le e téren, sőt! 1930-tól több füstszűrős cigarettát is bevezettek. Ezek ugyan még nem hasonlítottak a ma ismert filteres cigarettákra: karton szopókájuk volt, és ebbe az üres hengerbe tömködtek bele egy kis vattagombócot, mely a füstszűrést szolgálta. Ezzel a technikai újítással új útra léptek a hazai dohánytermékek is, és a fogyasztókban is igény merült fel az "egészségesebb" dohányzásra. Ezzel párhuzamosan füstszűrős cigarettahüvelyek is kerültek forgalomba.

A fejlődés ezután majd húsz évig stagnált, majd 1962. február 21-én arról adott hírt a Népszabadság, hogy a Lágymányosi Dohánygyárban megkezdődött az első magyar filteres cigaretta, a Fecske gyártása. (Igaz, ez már a második kísérlet volt). A "kis bakik" ellenére robbanásszerűen nőtt a filteres cigarettát választók aránya, és folyamatosan esett vissza a filter nélküli márkák kereslete. Az első füstszűrős „tömeggyártmány”, a Fecske cigaretta 1962-es megjelenésétől eltelt időszakban a hazai kutatók, gyártmány- és gyártásfejlesztő műszaki szakemberek erőfeszítése igen komoly eredményt ért el. Folyamatosan csökkentve a dohányosok szervezetét érintő fiziológiai hatást, hazai cigarettamárkáink nemcsak megjelenésükben, hanem füsthozamukat tekintve is megfelelnek a nemzetközi színvonalnak.

Forrás: http://dohanymuzeum.hu/fustszuro-megjelenese?fbclid=IwAR32TFDmtwnoq869Yt2n46rVr4HkT6dj8kM1spl72E-lMqp_Yd43Z0fwIW8

https://hvg.hu/elet/20190703_csikk_madar_fioka_etetes_termeszetfoto_kornyezetvedelem?fbclid=IwAR0HRGfx4uMXas0RM8Zx5YprqgnN7PTGgkLmfUWnvVSwFjt7XeGT4aw7H84

Képek forrása: pixabay.hu

Címkék: cigaretta

Legnépszerűbb cikkek