A fájdalomcsillapítás atyja: Kabay János

Tudtad, hogy a morfin vagy morfium gyógyászati célú, ipari méretű előállítását Kabay János gyógyszerésznek köszönhetjük?

Kabay János Ferenc (Bűdszentmihály, 1896. december 27. – Budapest, 1936. január 29.) a morfingyártás atyja, a bűdszentmihályi (ma tiszavasvári) Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója.

Kabay József községi jegyző és Deák Piroska gyermeke. Az első világháború után bátyja, Kabay Péter hajdúnánási gyógyszertárában gyakornokoskodott, és beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol 1923-ban gyógyszerész oklevelet szerzett, majd 1924-ben letette gyógyszerészi esküjét.

A fiatal Kabay János (http://www.kabayjanos.eu/)

Ezután a Gyógynövény Kísérleti Állomáson folytatta munkáját, ahol feleségével, a vegyész Kelp Ilonával kidolgozta a morfinnyerés ipari módszerét: a zöld máknövényt virágzás után learatták, majd a felaprított mákfejekből préselés után vonták ki a hatóanyagot. E módszert 1925-ben szabadalmaztatta. 1927-ben megalapította a bűdszentmihályi Alkaloida Vegyészeti Gyárat, amely azonban pénzügyi nehézségekkel küszködött. Kabay 1931-ben újabb szabadalmat nyújtott be: sikerült morfint kivonnia a mindaddig mezőgazdasági hulladékként kezelt száraz mákszalmából. Ez a gazdaságos, ún. száraz eljárás forradalmasította a morfingyártást, s ezáltal a gyógyszergyár nem csupán a hazai szükségleteket tudta ellátni, hanem exportra is jutott a kábító fájdalomcsillapítóból. A Kabay házaspár tíz országban szabadalmaztatta módszerét. A gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is a morfin ipari előállításának alapjait az egész világon.

1936-ban egy sérvműtétet követően vérmérgezésben váratlanul elhunyt.

Kabay János sírja a budapesti Farkasréti temetőben. Boldogfai Farkas Sándor alkotása. (Wikipédia)
Száraz mák (Wikipédia)

Már az ókori népek is használták fájdalomcsillapításra. A Papaver somniferum (álomhozó mák) az alapanyaga az ópiumnak, ezzel dolgozott Kabay János is. A morfiumot az ópiumból nyerik.
Az ópium és származékai a központi idegrendszerre hatnak. A tiszta morfin keserű, kristályos anyag. Erős fájdalomcsillapító hatású, ezért már régóta használják az orvoslásban. Előállítása viszont nagyon költséges, ezért gazdaságtalan volt, így nagy mennyiségben nem is tudták a gyógyászatban használni.

1931-ben száraz mákszalmából állította elő a morfint az ópiumfázis nélkül. Megdöbbentette a tudományos világot, senki nem hitte, hogy érett mákban is változatlan formában és ugyanolyan mennyiségben megvan a morfin, mert akkoriban még az volt az általános nézet volt, hogy a száraz növényben nincsen morfin.

Az 1925-ben szabadalmaztatott "zöld" eljárás (1.) (http://www.kabayjanos.eu/)

Egész kutatása során figyelmen kívül hagyta a hivatalos szakmai véleményeket és kitartóan ment a saját feje után, amiről később bebizonyosodott, hogy jól tette.
A Gyógynövény Kísérleti Állomáson nem csak a szakmai siker, hanem a szerelem is rátalált. A vegyész Kelp Ilona nemcsak a magánéletben, hanem a kutatásában, munkájában is hű társa lett Kabaynak. Együtt dolgozták ki a morfingyártás ipari módszerét.

Kabay János a későbbiekben a morfingyártás hatékonyságát szerette volna növelni. Ezért 1927-ben, szülőfalujában, Büdszentmihályon a testvéreivel együtt létrehozta az Alkaloida Vegyészeti Gyár Részvénytársaságot.

Dr. Kelp Ilona és Kabay János (http://www.kabayjanos.eu/)

Ekkor még úgy állították elő a morfint, hogy miután a mákvirágszirmok lehullottak, lekaszálták a növényt és bevitték a gyárba, ahol szecskavágóval felaprították, majd egy szőlőprésen átnyomták, és a kapott levet hordókban összegyűjtve lekvár állagúra sűrítették.

Ezt azután keverőkben oldószerekkel összekeverve felhígították, és az oldatból a félkész hatóanyagot leválasztották vegyszerrel. A kapott nyers morfint laborban tovább tisztították, szárították és becsomagolták. Az első keverésnél egy fontos mellékterméket kaptak: a klorofillt.

A gyógyszerész-feltaláló mindvégig súlyos anyagi gondokkal küzdött, mert a hivatalos szakmai körök nem ismerték el munkáját.

Mivel a zöld eljárás gazdaságtalan volt és számos technikai akadályba ütközött, ezért száraz mákszalmával folytatta a kísérleteit, nem törődve azzal, hogy kollégái megmosolyogják, amiért gyűjti a mezőgazdasági hulladékot, amiben ő szerintük nincsen semmi. Kutatásai során viszont bebizonyította, hogy a szalmában ugyanolyan mennyiségben és összetételben ott van a morfin.
A száraz eljárás több előnnyel is járt a hagyományos gyártási technológiával szemben. Kabay nem csak biztosabb, ellenőrizhetőbb, olcsóbb utat talált a morfiumgyártáshoz, de magát a gyártási technológiát is ő tervezte.

Ma a világ összes gyógyszergyárában Kabay módszerével állítanak elő morfint.

Múlt századi mákszezon Büdszentmihályon (http://www.kabayjanos.eu/)

Kabay János életműve bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. A hungarikum rövid bemutatása:

Kabay János (1896-1936) magyar feltaláló, kutató vegyész életművének központi eleme, a világ gyógyszergyártásának egy döntő szegmensét, a morfingyártást megreformáló, és azóta is meghatározó két speciális találmányára építve, Kabay-módszer néven vonult be a tudományos köztudatba. E két, egymással összefüggő gyógyszerészeti felfedezés megmutatta az utat az ellenőrzött morfingyártáshoz az ópium-fázis elkerülésével, előbb zöld máknövényből („zöld-eljárás”) 1925-ben, majd tovább fejlesztve a technikát 1931-ben száraz mákszalmából („száraz eljárás”), melyet addig csak mezőgazdasági hulladékként használtak. A világ összes gyógyszergyárában a mai napig az ipari „morfingyártás magyar atyjának” módszerével állítják elő száraz mákszalmából az orvoslásban elengedhetetlen alapanyagot képező morfint.

Forrás: http://www.kabayjanos.eu/

https://hu.wikipedia.org/

https://www.origo.hu/

Borítókép: http://www.hungarikum.hu/

Legnépszerűbb cikkek