A felsőfokú mérnökképzés Magyarországról indult

  2021. január 17. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme, vagyis az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést?

A Műegyetem első, közvetlen elődintézménye az 1782-ben – a budai tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében – alapított, Institutum Geometrico-Hydrotechnicum néven ismertté vált mérnökképző intézet volt.
Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum hivatalos megalapítására 1782. augusztus 30-án került sor, ezen a napon írta alá II. József magyar király az alapító rendeletet. A hároméves tanulmányi idő alatt földmérő, vízszabályozó mérnököket képeztek. Ez volt a második polgári mérnökképző intézet Európában (az első pedig a szintén magyar Selmecbányai Bányászati Akadémia 1770-től bánya-, és kohómérnökképzéssel), amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat, 12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben. Nyilvános mérnöki állásra Magyarországon már ekkor csak olyan személy volt alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, és erről bizonyítványt szerzett. Ez az intézkedés az újonnan alapított intézet rangját és a mérnöki munka presztízsét emelte, hiszen a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez volt kötve.

Az Egyetem pecsétje 1882-ből

Az Egyetem pecsétje 1882-ből

https://hu.wikipedia.org/

Néhány évtizeddel később, 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit a József Ipartanoda, ahol az első, előkészítő év után a képzés három osztályra vált szét: technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve a magyar volt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a Mérnöki Intézetet 1850. szeptember 29-én császári rendelettel megszüntették, és hozzácsatolták az 1846-ban felállított Ipartanodához. Ez az intézkedés azonban nemcsak az Institutumot számolta fel, hanem két évtizedre a magyarországi, egyetemi szintű, polgári mérnökképzést is. Az 1867-es kiegyezést követően az 1871/72-es tanévvel kezdte meg újra működését, Királyi József Műegyetem néven, amely a világon az első olyan műszaki felsőoktatási intézmény volt, amely a nevében az egyetem szót viselte.

BME K épület

BME K épület

https://mozduljra.hu/

Forrás: Internet

Borítókép forrása: https://www.bme.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...