A fonott kalács tradicionális húsvéti ételnek számít Magyarországon, az évtizedek alatt azonban sokat változott a tészta elkészítési módja és összetevői. Manapság sokan kísérleteznek, így akár sós verzióban is készülhet. A kalács lelke a tészta, így nem mindegy, milyen gondossággal készítjük el.

A soproni Kovászüzem pékségben több évtizede bevált tradicionális kovásszal készült receptet használnak. Simon Zita, a pékség tulajdonosa beavatott minket a kalácskészítés rejtelmeibe:

„Mi hagyományos technológiával, kovásszal készítjük a kalácsunkat, bio alapanyagokat használunk, és magyar termelők termékeit részesítjük előnyben. A kalácskészítés egy 48 órás folyamat. A tepsiben sült kelt tészta nagyon sok odafigyelést és gondoskodást igényel. A tésztát többször kell átdolgozni, dagasztani, pihentetni, hogy megfelelő állagú legyen. Ahhoz, hogy kellően omlós tésztát kapjunk, figyelni kell az arányokra: ne legyen se túl lágy, se túl kemény. Ezt nyilván gyakorlással lehet tökélyre fejleszteni.” 

A formázás tájegységenként változhat. Van ahol a hosszúkás, van ahol a kerek vagy a gyűrűforma számít megszokottnak. De a fonás sem mindegy. A gyakorlottabbak próbálkozhatnak a hatfonásos formával, de népszerű a háromfonásos is. Az aranybarnára sütésnek is megvan a maga titka.

Sokan nem tudják, hogy a tojással is megfelelően kell bánni, hisz nem lesz olyan szép a kalács, ha nem szárítjuk rá a tojást. A tésztát a tojással való lekenés után még utókeleszteni kell. A végső fényét attól nyeri el, ha sütés után, amikor még forró, cukros-vajas tejjel átkenjük. A fonott kalácsot hagyományosan megszentelik a húsvéti ünnepi misén, és csak ezután fogyasztják.

A finom, ropogós kalács remek kísérője lehet a húsvéti sonkának, de mivel a gasztronómia nem ismer határokat, a kalácsot készíthetjük akár édesen mazsolával, vagy sósan medvehagymával is.