Esterházy IV. Miklós középiskolai tanulmányait a soproni bencések gimnáziumában végezte, a jogot Pozsonyban hallgatta, a doktorátust pedig kitűnő bizonyítvánnyal szerezte meg. Mikor átvette a családi örökséget, ügyes politikai és gazdasági érzékkel kezelte azt, egy évtized alatt sikerült felszabadítania az Esterházy-vagyont a végrehajtási zárlat alól.
A család pénzügyi helyzete rendezésével - az 1890-es évek első felében - megkezdte a fertődi Esterházy-kastély renoválási munkálatait, így az, az 1896-ik évi millenniumra az ország egyik legjelentősebb főúri rezidenciájaként újult meg.
Miklós apja, Esterházy Pál azt szerette volna, ha fia a királyi családdal kerül közelebbi viszonyba, és az egyik főhercegnőt veszi el. A halálos ágyán végül jóváhagyta fia kérését, hogy Cziráky Margit grófkisasszonyt vehesse el, ezzel szakítva az Esterházyak évszázados hagyományával. Így Miklós herceg magyar feleséget vehetett maga mellé 1898-ban.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2F9b%2F49%2Fiv-miklos-orszag-vilag-1918-11-24__0ac.jpg)
forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
A hercegi pár 1902-től lépésről lépésre újította fel fertődi kastélyt és annak kertjét. Főkertésznek Hulesch Károlyt alkalmazták, aki a rózsakertről és a főúri park helyrehozataláról szóló álmukat megvalósította. A korszak modern vívmányait is igyekeztek elhozni a kastélyba, így modernizálták a fűtést és a vízvezeték-hálózatot.
Esterházy IV. Miklós, akárcsak ősei, a hazáért tett szolgálataiért cserébe több rangot, címet és kitüntetést szerzett, többek közt ő volt a királyi főlovászmester, valamint az Aranygyapjas rend tagja is.
1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásával a herceg birtokai is veszélybe kerültek; halála után a trianoni békeszerződés következményeként a birtok és a kastélyok egy része Ausztriához került. A korábban Habsburg-hű herceg, a háború után már IV. Károly lemondatását kívánta, és az ezt szorgalmazó delegáció tagja volt. 1920-ban Sopronban hunyt el.
borítókép forrása: Arcanum Digitális Tudománytár