A háromszáz éves múlt kötelez

  2017. április 8. - Soproni Téma

1974. április 25-én költözött vissza a meteorológiai állomás a Kurucdombra.


Pontosan 300 éve, 1717-ben kezdte Magyarországon először a műszeres meteorológiai megfigyeléseket Gensel János Ádám soproni főorvos. A kerek évforduló kapcsán nagyszabású programokkal és emlékoszlop, valamint padok avatásával is készülnek a kurucdombi állomáson.

A soproni krónikákban többször is említik a meteorológiai megfigyeléseket – a XV. századi Bruckner-krónika például rendszeresen ír az aktuális időjárásról. Az első műszeres mérések valószínűleg Löew András nevéhez fűződnek, de azt a mai napig nem tudják a szakemberek, hogy pontosan milyen eszközöket használt. „Utódja”, Gensel János Ádám városi főorvos munkásságáról viszont már sokkal pontosabb képet kaphatunk.


– Hőmérője és légnyomásmérője is volt, a feljegyzéseit pedig rendszeresen közölte egy német folyóirat – mondta el Kiss Márton, a soproni meteorológiai állomás vezetője. – Mivel ő volt a vá­­rosi főorvos, orvos­me­­te­­o­­ro­­­ló­­­gi­ai feljegyzéseket is tett, a fron­­tok emberi szervezetre gya­­­­­­korolt ha­­­tásairól írt. Emlékét a ku­­ruc­­dombi állomás falán tábla is jelzi. Gensel János Ádám 1718-ig rögzítette az adatokat, ezután rendszeres megfigyelésekről nincs információnk.
 

Kiss Márton a kurucdombi állomáson, ma már ilyen modern műszerekkel rögzítik a meteorológiai adatokat

Kiss Márton a kurucdombi állomáson, ma már ilyen modern műszerekkel rögzítik a meteorológiai adatokat

fotó: Németh Péter


A soproni meteorológia történetében nagyon fontos dátum 1856. január elseje – a rendszeres, napjainkig tartó mérések ugyanis ekkor indultak. Az első három hónapban az adatokat csak egy nagyobb méretű lapra rögzítette az észlelő, majd áprilistól német nyelvű klímaíven vezette.
Az állomás több helyen (például az egyetemi botanikus kertben, a Deák téri állami leánygimnáziumban vagy a Lahne-féle tanintézetben) működött, míg 1974. április 25-én visszaköltözött a Kurucdombra, az egykori malomba.

 
– Megvannak még a hagyományos műszerek itt, amelyekkel elődeink mérték a hő­­mér­­sékletet, a szél erejét vagy a csa­­padék mennyiségét, de a gyakorlatban ezek helyét fo­­lyamatosan átveszi a digitális technika – folytatta Kiss Márton. – Természetesen a régi műszereket megőrizzük, kötelez erre minket az állomás múltja is. Az előrejelzésben egyébként még nagyobb mértékű, szinte robbanásszerű volt a fejlődés. Ahogy tért hódított az informatika, illetve pontosodtak a mé­­­rések, lett egyre precízebb az előrejelzés is.


A 300 éves évforduló apropóján idén nyáron nagyszabású programot is szerveznek a meteorológiai állomáson. A tervek szerint felavatják Gensel János Ádám emlékoszlopát és két emlékpadot – Pődör János és Várkúti János, az 1900-as évek két emblematikus állomásvezetője tiszteletére.
 

Kérem, várjon... Kérem, várjon...