Mint professzor, tanítványainak példát mutatott a kutatómunkában nagy jelentőségű eljárásaival, új módszereivel: a cukoracetátok nátriummetilátos elszappanosításával, új cukorlebontásokkal, a róla elnevezett Zemplén-féle higanyacetátos módszerrel végzett oligoszacharidok és glükozidok szintézisével, a flavonoidok és cukorformazánok területén elért eredményes vizsgálataival számos vegyület szerkezetét sikerült földeríteni és szintézisét megoldani. E kutatásaival a szénhidrátok kémiájában világhírt szerzett.

Zemplén Géza Trencsénben született 1883.október 26-án. A kitűnő érettségi bizonyítvány, három idegen nyelv biztos tudása és bátyja (Zemplén Győző) szereplése zöld utat biztosított Zemplén Gézának a budapesti Eötvös Kollégiumba történő felvételéhez. Egyetemi tanulmányait a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte.
Tanári működését Than Károly mellett töltötte, ezután 1905-ben a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola vegytan tanszékére tanársegéddé, majd 1906-ban adjunktussá nevezték ki. Itt készült tanulmányai közül a „Fából készített czukor és alkohol” című díjat is nyert.

1907-ben állami kiküldetéssel Berlinbe küldték tanulmányútra. Itt a szerves kémia nagymesterénél, Emil Fischernél dolgozott, fő kutatási területét az aminosavak és a szénhidrátok szintézise képezte, a legjelentősebb eredménye ebből az időből az acetobróm-cellobióz szintézise. Fischerrel közös munkásságának eredményei közé tartozik két optikailag aktív prolin szintézise, egyes aminooxisavak és piperidon-származékok új szintézise.

1913-ban a József Műegyetem Tanácsa pályázatot hirdetett az újonnan szervezendő szerves kémiai tanszékre, ahol szeptemberben kinevezték az egyetem nyilvános rendes tanárává, ezt a tisztségét több mint negyven éven át töltötte be.

Fejlett biokémiai szemléletét tükrözte 1915-ben megjelent könyve „Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk” címen. 1915-ben lett a Chinoin gyár kémiai tanácsadója. Az ipari problémák megoldása mellett folytatta szénhidrátkémiai kutatásait, ekkor fedezte fel híres módszerét, az acetilezett cukrok Na-metilátos elszappanosítását. A Chinoin abban az időben tonnás tételekben gyártotta a kálium-szulfaguajakolátot, mint a tuberkolózis elleni készítményt. Ehhez Zemplén szaktudása hatékony segítséget jelentett, mert volt ugyan a gyárnak eljárása a szintetikus guajakol készítésére fenolból, de ennek kivitelezéséhez salétromsavra volt szükség, ezt viszont a háború alatt kizárólag hadianyagok készítésére bocsátottak rendelkezésre. Zemplén ezért kidolgozott egy olyan eljárást, amely a salétromsav alkalmazását elkerülte, egyszersmind a bükkfakátrányban jelenlévő guajakol kinyerését is egyszerű módszerrel lehetővé tette.

Hogy mi mindent csinált még, erre saját szavait idézzük: „Foglalkoztam sokat szintetikus altatószerekkel és sedativumokkal. Egyrészt a veronal hatásait gyakorló, a veronallal rokon vegyületek egész sorát állítottam elő, másrészt a bromural typusú brómtartalmú sedativumok készítésével foglalkoztam, s azokra ipari eljárásokat is készítettem. … Kidolgoztam további eljárást az α-glukoheptonsavlakton előállítására, amely készítmény cukorbetegeknél a cukor pótlására alkalmas, édes ízű és a szőlőcukorral rokonságban lévő vegyület. … Kidolgoztam továbbá számos, iparilag kisebb jelentőségű, de szerves chemiai tekintetben meglehetősen nehéz problémát. Ilyen volt például a sósavas cholin szintetikus előállítása, továbbá ipari eljárás diaethylamin nyerésére.”

Amikor Szent-Györgyi Albert előállította (1928) a C-vitamint – melyet nagyobb mennyiségben a világon először a Chinoinban állítottak elő paprikából –, Zemplén figyelmeztette Szent-Györgyit, hogy az általa citromból előállított citrin nem egységes anyag, hanem többféle, leginkább a cukorhoz kötött flavonnak a keveréke. Zemplénnek e megjegyzésére állapította meg aztán Szent-Györgyi és Bruckner, hogy a citrin heszperidin és eriodictil keveréke. Ez indította el Issekutz Béla szerint egy fontos gyógyszercsoport, a flavon-származékok kutatását.

Ugyancsak fontos felfedezése volt a glikozidok szintézise higany-acetátos módszerrel.

Eredeti gyógyszerkutatásnak számított, hogy számos új barbitursav-származék mellett új hidantoin-származékokat is szintetizált. 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1927-ben rendes tagjává választották, és 1928-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Nagydíját, a legnagyobb kitüntetést, ami magyar tudóst akkoriban érhetett.

A 30-as és 40-es években, ha lehet még termékenyebb volt Zemplén tudományos munkássága. Figyelme a természetben előforduló flavon-glikozidok felé fordult, és megoldotta számos vegyület szerkezetfelderítését, majd teljes szintézisét is. E vizsgálatok szolgáltattak tudományos hátteret és egyúttal biztatást a növényekben előforduló hatóanyagok izolálására és ipari hasznosítására.

Zemplén Géza 1895 után megadott szabadalmai:

Lajstromszám: 83977, Bejelentés napja: 1921. 08. 16., A szabadalom címe: Eljárás tyraminnak előállítására tyrozinból.

Lajstromszám: 83978, Bejelentés napja: 1921. 08. 18., A szabadalom címe: Eljárás nitrogéntartalmú orgános bázisoknak és bázikus phenoloknak előállítására szalicilból.

Lajstromszám: 89960, Bejelentés napja: 1924. 07. 14., A szabadalom címe: Eljárás hideg vízben könnyen oldható, alacsony molekulasúlyú keményítő előállítására.

 

Forrás: Móra László: Zemplén Géza (https://mek.oszk.hu)

Magyar elmék (Hungarian minds): Zemplén-féle elszappanosítás és cukorlebontás (http://magyarelme.blogspot.com/) (Zemplén Géza) (magyarelme.blogspot.com)

ZEMPLÉN GÉZA | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (https://www.sztnh.gov.hu/)

Borítókép: https://ezustermek.hu/