A Holdon parkol és egy magyar építette, mi az?

  2021. augusztus 31. - www.sopronmedia.hu

Tudta, hogy a Vas megyében született Pavlics Ferenc gépészmérnök, kutató fejlesztése mind az Apollo-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle), mind a Jövevény (Sojourner) nevű marsjáró kisautó?

Pavlics Ferenc (Balozsameggyes, 1928. február 3.) gépészmérnök, kutató, az 1971-ben a Hold felszínét kutató holdjáró jármű (Lunar Rover) tervezője. Ez volt az első, ember által irányított jármű idegen égitesten.
Szülei tanítók voltak. A szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1950-ben.

Pavlics Ferenc

Pavlics Ferenc

https://eu.freep.com/

1956-ban elhagyta az országot. 1957-ben a General Motors (GM) kutató részlegén, Detroitban kezdődött el amerikai mérnöki pályafutása, kezdetben nagy mozgékonyságú terepjáró járművek kifejlesztésével foglalkozott, a US Army Tank Automotive Command számára.

1961-ben a GM Santa Barbara-i kutatóintézetébe helyezték át, ahol vezető mérnökként vett részt bolygók felszínén közlekedő távirányítású és ember vezette terepjárók tervezésével, fejlesztésével kapcsolatos kutatómunkákban. Műszaki igazgatóként felelős volt az Apollo-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezéséért és kivitelezéséért. A világ első Földön kívüli járműve, a holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekének köszönhetően, három napig sikeresen működött a Holdon - 1971-ben az Apollo–15 űrhajó Holdra szállása alkalmával, majd másik két példánya 1972-ben az Apollo–16 és az Apollo–17 űrhajók járműveként is. Mindhárom jármű a Holdon maradt. 1971-ben NASA-díjat kapott az Apollo-program sikeréért.
A négy kerék mindegyikét külön villanymotor hajtotta, közülük kettő is elég volt a biztonságos visszatéréshez. Az űrhajósok egyszerű támlásszékben ültek. A jármű sebessége 16 km/óra volt. A kerekek kétrétegűek voltak, ütközés esetén a belső vehette fel a többleterőket. A felfüggesztést torziós rugókkal oldották meg, minden kerékagyban külön féket helyeztek el.

A holdautó, melynek tervezésében Pavlics Ferenc is részt vett. Az autó kerekének a szerkezete az ő szabadalma.

A holdautó, melynek tervezésében Pavlics Ferenc is részt vett. Az autó kerekének a szerkezete az ő szabadalma.

Wikipédia

1997. június 4-én landolt a Marson a tudományos szenzációt jelentő amerikai Nyomkereső (Pathfinder) nevű űrszonda, ebből indult a Jövevény (Sojourner) nevű kisautó.
Ezt Pavlics vezetésével a korábbi holdjáró alapján fejlesztették tovább, a munkában a magyar Bejczy Antal is részt vett. A marsjármű súlya 11 kg volt, 6 darab 13 cm átmérőjű kereke egymástól független meghajtást kapott, tetejét sima 48x63 cm-es napelem borította. 16 W volt a teljesítménye, ezért csak 40 cm/perc sebességgel haladt. Műszerei a Mars klímája miatt fűtött dobozban voltak. A járművet számítógép vezérelte, mivel a távolság miatt a rádiójel csak 15-20 perc alatt ért volna oda a Földről. Kémiai elemzésekre röntgen-spektrográfot használt. A Sojourneren működő, 360 fokban látó PAL-optika műszert (Panoramic Annular Lens) Greguss Pál, a Budapesti Műszaki Egyetem NASA-díjas professzora tervezte. A 2003-as Mars-expedíció már jóval súlyosabb és nagyobb hatósugárral, sebességgel és egyéb "képességekkel" bíró járművet vitt magával, Pavlics Ferenc ennél is tanácsadóként működött közre.

Rendszeres kapcsolatot tart Magyarországgal. 2000-ben aranydiplomát, 2010-ben gyémántdiplomát kapott a Műegyetemen, 2005-ben a magyar autógyártás 100. évfordulóján a Műegyetemen tartott ünnepség díszvendége volt. 2008. március 15-e alkalmából megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. 2010-ben a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagjává választották, a szervezet Gépészeti Tagozata pedig Botka Imre-díjjal ismerte el munkásságát.

https://worldscienceforum.blog.hu/

Forrás: Wikipédia

Borítókép: https://mult-kor.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...