Harsányi János 1920. május 29-én született Budapesten, Harsányi (született Gombos) Alice és Harsányi Károly zuglói gyógyszerész, gyógyszertár tulajdonos gyermekeként.
Édesapja a Fasori Evangélikus Gimnáziumba íratta be, melynek színeiben a nagy hagyományokkal rendelkező Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok (népszerű rövidítése: KöMaL) kitűnő tehetségű feladatmegoldójává vált, valamint első díjat nyert a középiskolás diákok Eötvös matematikaversenyén. 1938-ban megszerzett érettségije után matematikát és filozófiát kezdett hallgatni, édesapja azonban 1939-ben Franciaországba küldte, hogy a Lyoni Egyetemen tanuljon tovább vegyészmérnöknek.

A második világháború kitörése azonban az ő életébe is beleszólt, haza kellett térnie, és a Budapesti Egyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) folytatta tanulmányait gyógyszerészeti szakon.
A háború után filozófiai ismereteit gyarapította a Katolikus Hittudományi Főiskolán, ahol 1947-ben doktorált. Harsányi 1950-ben jegyesével együtt Ausztriába menekült, majd onnan Ausztráliába mentek tovább. Nehezen indult el ottani életük, mert a magyar diplomát nem fogadták el, ezért Harsányi évekig munkásként dolgozott, és esténként kezdett tanulni közgazdaságtant a Sydney Egyetemen, ahol 1954-ben megszerezte a szükséges képesítést, hogy taníthasson az intézményben.
1958-ban közgazdasági doktorátust szerzett. Disszertációjának címe: A Bargaining Model for the Cooperative n-Person Game.

Harsányit az izgatta, hogyan lehet valóságos helyzetekben jó döntéseket hozni. Az ő felismeréséig olyan helyzeteket vizsgáltak, ahol a szereplők kellő információ birtokában hozzák meg a döntéseket – ennek matematikájával foglalkozott Neumann János is. Csakhogy a való világ nem ilyen, ott gyakran csak feltételezésekre támaszkodhatunk, információink pedig korlátozottak. A cél, hogy a valószínűségeket és mások szándékait számba véve megtaláljuk az adott helyzetben a legjobb megoldást.
Amikor a modern fizika szembekerült azzal a felismeréssel, hogy az atomok és molekulák világát az elektronok tulajdonságai határozzák meg, előtérbe került a valószínűség fogalma. Ennek a gondolkozásmódnak a tükörképe jelent meg Harsányi publikációiban is a közgazdaságtan területén.

Kaliforniában teljesedett ki kutatása, amelynek legfontosabb tanulmányai 1967-ben és 1968-ban jelentek meg. Ezek alapozták meg hírnevét, és ezek vezettek az 1994-ben elnyert Nobel-díjig. Harsányi elismertségének jele, hogy konzultánsként kérték fel olyan stratégiai döntésekben is, amelyek a nagyhatalmak közötti fegyverkorlátozási és leszerelési egyezményhez (SALT) vezettek. A Nobel-díj elnyerése után még hazalátogatott, és nagy visszhangot kiváltó előadásban számolt be eredményeiről és életútjáról. 2000-ben halt meg Berkeley-ben.

Forrás: Internet

Borítókép: Harsányi János Stockholmban a Nobel-díj átvételén, 1994-ben (Fotó: JAN COLLSIOO/AFP)