1.      Mikor szabad a jégre menni?

Ahhoz, hogy a jég biztonságosan elbírjon egy embert, 10-12 centiméternél vastagabbnak kell lennie. A jég akkor éri el ezt a vastagságot, ha a hőmérséklet több napon keresztül –10° Celsius-fok alatt marad. Amennyiben nincs ilyen hideg, viszont korcsolyázni szeretnénk, inkább keressünk fel egy mesterséges pályát. 

A fagyásban lévő jég a következőképpen terhelhető:

kb. 8 cm vastagságú jég - egy felnőtt

kb. 12 cm vastagságú jég - egy csoport, illetve sportolásra alkalmas

kb. 18 cm vastagságú jég – szánkóval, fakutyával való sportolásra is alkalmas

2.      Hol szabad korcsolyázni? 

Ha tartós a hideg, és befagynak a természetes vizek, akkor sem szabad akárhol jégre menni. A természetes vizekben a jég alatt lehetnek meleg források, vagy a víz alatt olyan bomlási, rothadási folyamatok mehetnek végbe, amik hőt termelnek. Emiatt a jég üreges lehet, vagy eltérő lehet a vastagsága akár egyetlen négyzetméteren belül is. Magyarországon minden vízfelületnek van egy kezelője: ez lehet az önkormányzat, vagy egy horgásztársaság. Ezek feladata, hogy megmérjék a jég vastagságát, és megfelelő vastagság esetén kijelöljék a sportolásra alkalmas jégfelületet. Csak a kijelölt területen szabad a jégre menni!

3.      Soha ne menjünk egyedül a jégre!

Nem tanácsos egyedül a természetes vizek jegére menni. Ha többen vagyunk, tudunk egymásra figyelni, és ha baj történik, a többiek segítséget tudnak hívni.

4.      Telefon nélkül soha!

Hasznos, ha a társaság több tagjánál is van feltöltött mobiltelefon, így baj esetén tudunk segítséget hívni a 112-es segélyhívó számon.

5.      Tudd, hol mész a jégre!

Ugyan az okostelefonokról tárcsázott segélyhívás alapján beazonosítható, honnan is hívtuk a 112-t, nem árt, ha el tudjuk mondani, hova érkezzenek a tűzoltók és a mentők. Tájékozódjunk, hogy hol is vagyunk, hol megyünk a jégre.

6.      Mit tegyünk, ha reped, beszakad a jég, vagy alá kerülünk?

Ha ropogást, recsegést hallunk, azonnal hasaljunk a jégre, és próbáljunk meg a part felé hason csúszva eljutni. Minél nagyobb testfelülettel legyünk a jégen, ezzel is csökken a veszélye, hogy beszakad alattunk. Ha a jég beszakadt alattunk, próbáljuk megőrizni a hidegvérünket, és ne kapálózzunk, mert újra és újra be fog szakadni ott, ahol megpróbálunk kimászni a vízből. Ehelyett nyugodt mozdulatokkal – a mellúszáshoz hasonlóan – próbáljunk hassal felfeküdni a vízre, és igyekezzünk ráúszni a part felőli jégre. A legrosszabb forgatókönyv, ha a jég alá kerülünk. Ilyenkor felfele nézve, a fények alapján tájékozódva meg kell keresni a léket a jégen, ahol beszakadt. 

7.      Hogyan segítsünk annak, aki alatt beszakadt a jég?

Ne kezdjünk meggondolatlanul, kapkodva segíteni, hiszen amellett, hogy a saját életünket kockáztatjuk, további beszakadásokat is előidézhetünk. Ha van a közelben létra, kötél, hosszú, erős ág vagy nagyobb deszka, ezekkel megpróbálhatjuk kihúzni a bajba jutott embert, de akár összecsomózott ruhákkal is segíthetünk. Ha a környezetünkben valaki jeges vízbe esik, azonnal hívjuk a 112-es segélyhívószámot. A tűzoltók segítenek a fagyos vízből kihúzni az embert, a mentők pedig ellátják. 

8.  Mit kell tenni, ha kimentettünk valakit?

Ha a tűzoltók kiérkezése előtt sikerül kihúznunk a bajba került embert, azonnal vigyük fűtött helyre, és a vizes ruháit levéve öltöztessük meleg ruhába. Fokozatosan kell felmelegíteni a kihűlt testet, tehát tilos a forró zuhany vagy fürdő. Langyos vízzel kezdjük, aztán fokozatosan emeljük a hőmérsékletét. Ha a sérült eszméleténél van, ihat egy-két korty meleg, alkoholmentes italt, illetve javasolt egy kis szőlőcukor fogyasztása is, amennyiben viszont eszméletlen, akkor tegyük szabaddá a légutakat, takarjuk be, és kövessük a mentőszolgálat diszpécserének utasításait.