Szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog! A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik. Beszűküléseknél az áramlatok gyengíthetik a jeget, a meleg források különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket, hanem csak elvékonyítják a jeget, és ez nem látható.

A jégre lépés előtt vizsgáljuk meg annak minőségét. A legbiztonságosabb a jól átlátszó, homogén állapotú jég.

Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint a hómentes helyeken. Legalább 8-10 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz, de 12 cm-es jégvastagság esetén már biztonságban érezhetjük magunkat. A jég a tavakon, nyílt vizeken soha nem egyforma vastag, ezért ne kíséreljünk meg rajta átkelni.

Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;

b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;

c) kikötők és veszteglőhelyek területén;

d) folyóvizeken és azok mellékágain.

 

A fagyásban lévő jég a következőképpen terhelhető:

kb. 8 cm vastagságú jég - egy felnőtt

kb. 12 cm vastagságú jég - egy csoport, illetve sportolásra alkalmas

kb. 18 cm vastagságú jég – szánkóval, fakutyával való sportolásra is alkalmas

A jégen mindenki csak saját felelősségére tartózkodhat. A biztonság megteremthető, ha néhány hasznos tanácsot megfogadunk.

Fontos tanácsok:

-Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni! Legalább ketten, optimális esetben hárman együtt sportoljunk, így tudunk egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén.

-Fontos a ruházat helyes megválasztása. Testhez simuló több rétegű, lehetőleg kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhákat válasszunk. Ezek lassan engedik át a vizet, így ha vízbe esünk, nem nagy súllyal húznak le és lassabban hűl ki a testünk.

-A jégen nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, könnyebben beszakad a jég. Síbottal vagy bottal ellenőrizzük az előttünk lévő jég vastagságát, szilárdságát.

A jég beszakadását rendszerint előre jelzi a ropogás és recsegés, rianások megjelenése, vagy a jégfelület süllyedése. Ekkor még a beszakadás elkerülhető. Ha beszakad a jég alattunk, akkor azonnal feküdjünk hasra minél nagyobb testfelülettel, lehetőleg arccal a part felé és lassú, nyugodt mozdulatokkal - mindig a lehető legnagyobb testfelülettel - a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni és kússzunk a part felé. Minden lehető eszközzel (pl. a bot keresztbe fordítása) akadályozzuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe. Nagyon fontos, hogy kerüljük a felesleges mozdulatokat - félve a kihűléstől - , ezáltal megőrizve a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget. Igyekezzünk a lábunkkal az ellenkező irányban lévő jég szélét elérni és segítséget kérni. Ha a jég újra beszakad alattunk, vágjunk magunknak utat a part felé addig, míg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró felülethez nem érünk.

A segítségnyújtásnál tartsuk szem előtt az alábbiakat:

-Aki segíteni próbál, hason csúszva közelítse meg a bajba jutottat.

-Hívjunk segítséget és a mentést végzőt kötelekkel, társakkal biztosítsuk!

-Ha más eszköz nincs, egy hosszú, de erős ágat, ruhadarabot nyújtsunk a bajba jutottnak, ha többen vannak, egymás lábát fogva - mint egy hason fekvő lánc – segíthetnek.

-A jeges vízből mentett embert azonnal ne vigyük túlfűtött, meleg helyre. Miután jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel, fokozatosan próbáljuk a vérkeringését beindítani. A bajba jutottat minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásban kell részesíteni.

-Mobiltelefonunkat feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. A közismert segélykérő telefonszámok ingyenesek, ezért a telefonkártya feltöltöttségétől függetlenül hívhatók. Ezek: 112, 105, 104, 107. Bejelentéskor mondják el nevüket, telefonszámukat, valamint azt, hol és mi történt.