A középkorban a falut az Ebergőc család birtokolta, tőlük Nagy Lajos király elvette hűtlenség miatt és a Kanizsaiaknak adományozta. Később újra az Ebergőczieknek szolgált a falu, míg a család ki nem halt. Az újkorban a Viczay és a Széchenyi családé volt. A 19. század végétől a Solymossy család volt a környék birtokosa, központjuk a szomszédos nagylózsi kastélyban volt. Eredeti nevük Falk; Solymosy László 1881-ben “loósi és egervári” előnevekkel magyar nemességet szerzett, majd 1895-ben magyar bárói rangot kapott. 1904-es halála után öt gyermeke közül Solymosy Ödön örökölte a nagylózsi birtokot, továbbá Egervár várkastélyát. A Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia növendéke volt, ahol oklevelet szerzett. Fiatalkorában huszárőrnagyként szolgált, majd 1901-ben országgyűlési képviselővé választották. Feljegyezték, hogy 1905-ös római látogatása idején X. Piusz pápa is fogadta. Ödön báró 1915-ös halála után idősebb fia, Zsigmond botanikus örökölte Nagylózst és Egervárt. A család 1945-ben elhagyta az országot, Zsigmond később az Egyesült Államokban a louisianai egyetem botanika professzora lett. Öccse, László ornitológusként szerzett elismerést.

Ebergőc Szent Imre római katolikus templom középkori eredetű; szentélye román stílusú, 12. századi. Az 1683-as törökdúlás idején erősen megrongálódott, 1697-ben még omladozónak mondta falait az egyházi látogatás jegyzőkönyve. 1713-ban és 1766-ban fagerendásnak írták le. Ez az adat azért szembeötlő, mert a hajó barokk boltozata emlékeztet a fertőszéplakira, amely 1728 körül épült. Így elképzelhető, hogy a falu katolikusai 1766 után egy maradi szemléletű kőművessel építtették újjá az egyhajós, elválasztott szentélyű, egytornyú templomot. A Szent Imre tiszteletére avatott templom berendezéséből a 18. században készült a szószék, 1770 körül a mellékoltárok, a 19. század első felében az orgona, mely a hagyomány szerint a soproni domonkos templomból származik.  A főoltár a 19.század második feléből való.

A templom névadója, Imre herceg államalapítónk, István király és Gizella királyné gyermekeként feltehetően 1000 és 1007 között született Székesfehérváron. Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak ismereteink. Nevét valószínűleg anyai nagybátyja, a később szentté avatott II. Henrik német-római császár után kapta. Neveltetésére nagy gondot fordítottak, hiszen bátyja Ottó, aki még 1000 előtt született s 1002 előtt keresztelték, korán meghalt. Oktatását 1015-ben Gellért püspök vette át. Hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait; a tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta.

A herceg 15 éves korától apja, István király mellett nevelkedett, számára íródtak a napjainkban is aktuális erkölcsi elveket megfogalmazó Intelmek. Elsajátította az államirányítás tudományát, a hadvezérséget és a diplomáciát. Az 1020-as évek végén elfoglalta a trónörökös hercegeket megillető bihari dukátust, és apja rá bízta a királyi sereg parancsnokságát is. 23 éves korára kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. Édesapja kívánságára megházasodott, de feleségével szűzi életet élt, minthogy – legendája tanúsága szerint – a veszprémi Szent György-kápolnában égi szózatot hallott, mely erre intette őt.

1031. szeptember 2-án hunyt el, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legendák szerint. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté. Ünnepe november 5-ére került. Neve családnévként is (Imre, Imreh) ismertté vált.

A templom a 21. század első évtizedében több szakaszban külső felújításon esett át a hívek szervezőkészségének köszönhetően és a régi iskola eladásából befolyt összegből. 2020 októberében a templom előtt felállították Szent Imre herceg mellszobrát, melyet a faluból elszármazott idős házaspár, Baráth Ferenc és neje ajánlott fel Ebergőcnek. A szobor alkotója Kutas László szobrászművész.

Ebergőc műemlék jellegű út menti szobrokkal is büszkélkedhet: 1720-ban készült a temetőbe vezető úton látható barokk Pieta szőlőindás oszloppal; 1798-ban a templom előtti késő barokk kőkereszt Szűz Máriával, 1810–1820 között az ugyancsak a templom előtt álló klasszicista Mária szobor a gyermek Jézussal, amely a neves kismartoni kegyszobor másolata.

A 2011-ben kialakított Ebergőci Láprét Természetvédelmi Terület a községből délre forduló földúton közelíthető meg. Északon a Bruttor-ér határolja, egyébként földutak képezik határait. Szélein lassú cserjésedés és nádasodás jellemzi. A belső terület legértékesebb növényzetű foltjai a különböző lápréti életközösségek. Az üde láprétek a legmélyebb, tartósan jó vízellátottságú, tavasszal gyakran hetekig víz alatt álló részeken alakulnak ki. Fontos fajai a kékperje, a barna sás, a serevényfűz, a bozontos kutyatej. Ezeken kívül számos védett növénye van: ujjaskosbor-fajok, vitézkosbor, lápi sás, széleslevelű gyapjúsás. Védett faj az egypelyvás csetkáka és a fehér zászpa. A láprét déli részén, korábban nedves rét helyére telepített nemesnyaras állomány fekszik, amely részben kiritkult és a gyepi fajok is megmaradtak alatta. A természetes regeneráció jeleként számos orchideafaj fordul benne elő.

A zárvány területként fennmaradt láprét lepke kutatása csak néhány éve indult meg, azonban – az itt élő növényfajokhoz kapcsolódóan – számos ritka, védett fajra bukkantak a kutatók. A legérdekesebb tény, hogy a hazánkban előforduló mindhárom védett lápréti hangyaboglárka faj: a vérfű, a sötét és a szürkés is megtalálható a területen, ráadásul igen jelentős egyedszámban. Ugyanez elmondható a védett nagy tűzlepkéről is. Nagy számban fellelhető a vöröshasú unka és a fürgegyík, emlősök közül kontinensünk egyik legkisebb rágcsálója, a törpeegér (hazánkban védett, 2022-ben az Év emlősének választották), illetve a duplavitorlájú törpedenevér. Madárvilágára a vörösbegy, a nádirigó, a feketeharkály és az egerészölyv nagyobb egyedszámú jelentléte jellemző.

A tanösvény szinte egész éven át, de különösen tavasszal és nyár elején nagyszerű élményt ad nagyoknak-kicsiknek egyaránt, érdemes felkeresni.

Források:

hu.wikipedia.org

ebergoc.hu

Sopron Média Archív

kozterkep.hu

kirandulastervezo.hu

Borítókép forrása: ebergoc.hu