A magyar szobrászatban nagyjából az 1920-as évek elejétől az ötvenes évek végéig tartó korszak Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) nevével fémjelezhető. Aktjai, portréi, zsánerszobrai ma is rendkívül népszerűek, számos gyűjtemény féltve őrzött kincsei, a műkereskedelemben igen magas árfekvés jellemzi őket. Hikisch Rezső tervei alapján Kisfaludi keze nyomán készült a Tűztorony kapujának, a Hűségkapu szoborcsoportja is.

Sopron és a szobrászművész kapcsolatára hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója a kiállítás megnyitóján, majd átadta a szót Sass László önkormányzati képviselőnek. A Kulturális és Oktatási bizottság elnöke örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ismét egy nívós gyűjteménynek adhat otthont a Lábasház, ahová iskolai csoportoknak is érdemes ellátogatni, hogy tanulmányozzák a korszakalkotó szobrászművész munkáit.

 - Kisfaludi Strobl Zsigmond hagyatéka halála után szülőmegyéjének székhelyére, a Göcseji Múzeumba került, ahonnan - felújítási munkák miatt - az alkotások egy része vándorútra indult. A vándorkiállítás negyedik állomása Sopron - tudtuk meg Dr. Kostyál László művészettörténésztől, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettesétől, aki megnyitotta a kiállítást.