A kocsit is mi adtuk a világnak!

  2020. december 28. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy a kocsi magyar találmány és egy magyar községről kapta a nevét?

Sok minden köszönhető a magyaroknak a világ járműgyártásában. Mátyás király uralkodása idején a kocsi bognárok igen híresek voltak. A koczy szóalak első előfordulása 1469-ből való, majd 1518-ban Sigmund von Herberstein részletesen leírta a kocsiszekeret és megemlítette, hogy Mátyás király is szívesen utazott a gyorsnak és kényelmesnek mondható kocsin.

A kocsi lóvontatású jármű, eredetileg a szekérnek (ami szintén magyar találmány) a 15. században Kocs községben kialakult változata. Könnyű, finom kidolgozása révén gyors és viszonylag kényelmes volt, ezért Európa-szerte híressé vált.

A honfoglalástól a 16. századig Magyarországon a törzsfők és nemzetségfők üzeneteit futókövetek (cursores) vitték szét, a kisebb közösségek hírtovábbító eszköze pedig a lármafa, a jelzőtűz és a füst volt. Az írásbeliség terjedésével a hírközlés módjai is bővültek.

Károly Róbert uralkodása idején az utak mentén lóváltóállomásokat létesítettek, a futárok lóval és élelemmel való ellátását a községek és a városok feladatává tették. Az első kocsipostát Mátyás király rendeletére hozták létre, amikor 1485-ben a székhelyét az éppen meghódított Bécsbe helyezte át. A Bécs és Buda közötti úton 10 mérföldenként (kb. 38 kilométerenként) pihenőállomás (lóváltó) volt, az egyik éppen Kocs községben. A postaútvonal a szekérgyártással már akkor is foglalkozó község számára nagy fellendülést jelentett, egyben ösztönzést adott a termék korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez.

Kocs a magyar mobilitás bölcsője. A Komárom-Esztergom megyében fekvő település neve számos európai nyelvben ismert.

Kocs a magyar mobilitás bölcsője. A Komárom-Esztergom megyében fekvő település neve számos európai nyelvben ismert.

https://www.autoszektor.hu/

Az így kialakuló magyar kocsi a korabeli nehéz hintóval szemben igen könnyű és gyorsjárású volt. Egy rugózó szerkezetet fejlesztettek ki, olyan kocsiszekeret alkottak melynek szekrényében vesszőből font kas volt, amely hátrafelé fokozatosan magasabbra emelkedett, alkalmasint azért, hogy szükség esetén ponyvával letakarható legyen. A kas hátsó ülésén két személy foglalt helyet, egy pedig szemközt levő kisülésen, a kocsis háta mögött. A szerkezet újszerűségét és szakmai egyediségét mutatja, hogy a kocsi szó több európai nyelvben is előfordul és a jelentése is azonos (angol coach, német Kutsche, katalán cotxe, spanyol coche, olasz: cocchio, flamand: goetse, lengyel: kocz, cseh: kočár, szlovák: koč, kočiar, ukrán: коч, szerb: кочије, szlovén: kočíja, svéd: kusk). A Kaukázus vidékén és Kis-Ázsiában pedig a könnyű szekeret „madzsarnak” nevezik). Természetes rugalmasságát nem felfüggesztésnek vagy rugózásnak, hanem a jól megválasztott faanyagok finom összedolgozásának köszönhette. A többféle rugalmas keményfából készült kerekek, kocsiderék, facsapok, faperselyek, fatengelyek csökkentették a rázkódást. Maga a vasalatlan kerék, bár könnyen tört, igen rugalmas volt.

Néhány év alatt elterjedt egész Nyugat-Európában, Magyarországon pedig szabad közlekedést biztosított az alacsonyabb sorban élő embereknek is. A kocsizás a távolsági közlekedés mellett szórakozási célokat is szolgált, kedvelt mulatsággá vált a polgárok körében, ez is hozzájárult gyors fejlődéséhez, különböző variánsok kialakulásához. A kocsi nyugati elterjedését elősegítette a kólya-kocsi kialakulása, amelyből a hintók, a felfüggesztett karosszériájú díszes járművek fejlődtek ki.

Kocsi Kocsi Múzeum

Kocsi Kocsi Múzeum

https://www.autoszektor.hu/

Forrás: Internet

Borítókép forrása: https://hu.wikipedia.org/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...