A háborús helyzet miatt hatalmas energiaválság, élelmiszerár-drágulás és benzinárdrágulás történt.

Amíg a szankciók hatályosak, addig nem lát esélyt a kormány arra, hogy javulna a helyzet, ezért az élelmiszerárstop és a kamatstop meghosszabbítása mellett döntött. Az üzemanyagár féken tartásával is segítik a magyar családokat, a rezsicsökkentést pedig az átlagfogyasztás szintjéig továbbra is fenntartják.

Jelentős támogatást kapnak a családok ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsen, amelyben fenntarthatóak a jelenlegi támogatások.

A kormány álláspontja szerint, ha az energetikára vonatkozó szankciók megszűnnének, azonnal olcsóbbá válna az energia. Az energiaintenzív vállalkozásokat is támogatni szeretné a kormány.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elmondta:

az energiaintenzív vállalatok sorába azok tartoznak, akiknek a nettó árbevételének 3 százalékát érték el az energiára fordított költségek.

A feldolgozóipari kis- és középvállalkozásokat célozza a támogatás, amely október 1-én indul és 2023 végéig tart. Két fontos eleme van, az első a működési költségek, a második a beruházások támogatása.

A működési költségek finanszírozása azt jelenti, hogy 3 hónapra, októberre, novemberre és decemberre a kormány kifizeti a számlában keletkezett növekmények 50 százalékát.

Tehát a tavalyi évhez viszonyított árnövekedés felét a költségvetés állja gáz és áram esetén.A beruházási támogatás keretében a Széchenyi Hitelprogramban az önerőt támogatja a kormány az energiahatékonyságot célzó beruházások tekintetében. A kormány cserében azt várja el, hogy a foglalkoztatottak száma a jelenlegi szint 90 százaléka alá ne csökkenjen.

Ezek mellett a kormány tárgyal egy gyármentő programról is, melynek keretében energiaintenzív gyárak energiahatékonyságot célzó beruházásait támogatnák.

A kormány ezen kívül tervez egy új munkahelyvédelmi akciótervet is, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben támogassák a munkahelyek megőrzését. A döntésekről, amint megszületnek, be fog számolni a kormányzat.

Gulyás Gergely beszélt az európai uniós fejleményekről is. Elmondta, hogy az Európai Bizottsággal egyelőre nem sikerült megállapodni. A tárgyalásoknak három fontos iránya van, az egyik a kondicionalitási eljárás, a második a helyreállítási alappal kapcsolatos pályázatok kiírása, a harmadik pedig a partnerségi megállapodások megkötése a következő hét éves költségvetési időszak operatív programjairól.

A nyár folyamán intenzív tárgyalásokat folytatott a kormány a bizottsággal, melynek eredményeképpen minden vitás kérdésben sikerült kompromisszumokat kötni. A szükséges törvénymódosításokat a jövő héten nyújtják be az Országgyűlésnek, és várhatóan novemberben lépnek hatályba.

Navracsics Tibor a holnap számol majd be a további fejleményekről.