„Mindazt mit tevék, egyedül azért tevém, mert magyar vagyok.” – írta Széchenyi A Kelet Népe című munkájában 1841-ben. A temető kapuján napjainkban belépve, a mauzóleum felé vezető egyenes fasor alatti díszburkolaton Széchenyi István örök érvényű gondolatai „vezetik fel” a látogatót a sírkert központi épületéhez. A ma is élő idézetek Széchenyi műveiből származnak és lelassulásra, meg-megállásra, elgondolkodásra ösztönzik a sírbolt felé haladót: „A nyelv a nemzetnek lelke” /Hunnia, 1858./; továbbá „Tőlünk függ minden, csak akarjuk.” /Hitel, 1830./  

A mai nagycenki temető területének nagyobbik részét 1778-ban özvegy Széchényi Antalné, Barkóczy Zsuzsanna engedte át használatra Nagy- és Kiscenk lakosainak. Még ebben az évben felszentelésre került az özvegy jóvoltából a barokk temetőkápolna is, mely az akkori sírkertnek épp a közepén állt. Az alatta lévő sírbolt kialakításakor a kápolna alatti ovális térben négy sírhely készült. 

Az ovális alaprajzú temetőkápolnát a birtokok örököse, Széchényi Ferenc Ringer József soproni építész tervei alapján 1806–1819 között kibővíttette egy családi temetkezési hellyel, mauzóleummal; a kápolna elé pedig egy klasszicista stílusú előcsarnokot emeltetett. Az alapítás célját a következőképpen fogalmazta meg: „… hogy fiait és unokát ne csak életökben kapcsolja össze atyafiságos szeretet, hanem holtuk után vele és anyjukkal együtt nyugodjanak.” A sírboltban később a család tagjai a Széchényi Ferenc által meghatározott rend szerint temetkezhettek.

A barokk ovális kápolna elé épített, a kordivatnak megfelelően görögös stílusú homlokzat közepén két dór oszlop között nyílik a bejárat. A kapu felett a hit allegóriáját ábrázoló félköríves domborművet faragtak ki. A kápolna kupolájában látható freskót Dorfmeister István neves soproni barokk művésznek tulajdonítják. Az oltárképet Hess Mihály egri művész festette, témája: Krisztus mennybemenetele. Az 1800-as évek elejéről származó orgona Philipp König soproni orgonakészítő munkája, Liszt Ferenc is játszott rajta. A falakon körben aranyozott fafaragások láthatók, ezek főpapi jelvények – ugyanis a Széchényi család több tagja is töltött be magas rangú egyházi tisztséget.

Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta. Bejárata felett a Széchényi-család címeréből a hármas halmon álló kettős kereszt mező látható, alatta család jelmondatával: „Si Deus pro nobis quis contra nos” (Ha isten velünk, ki ellenünk.) Az alacsony kőkeretes lejárat, szűk lépcső szinte ösztönzi a főhajtásra a belépőt és olvasható itt egy elgondolkodtató felirat is: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."

A kápolna alatti ovális térben nyugszik a bal oldalon feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, gróf Aspangi Seilern Crescentia is. „A legnagyobb magyar” volt az első, akit 1860-ban ebbe a kitüntetettnek tekintett térbe temettek. Jobbra a piedesztálokon két szív alakú urna látható, ezeket még Széchényi Ferenc készíttette szülei emlékére.

A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchenyi leszármazott kapott helyet. Ide 1809-ben temetkeztek először, még a fenti előcsarnok elkészülte előtt. A következő szertartásra 1811-ben került sor, amikor üvegkoporsóban elhelyezve újra temették Széchényi Pál kalocsai érseket. A földi maradványokat a sopronbánfalvi kolostor kriptájából hozták át ide. A néhai kalocsai érsek mumifikálódott testének bőrfelszínén korábbi vizsgálatok arzént azonosítottak. Erre alapozták a főpap és kitűnő politikus, diplomata megmérgezésének legendáját. Napjainkra bebizonyosodott, hogy az érsek testét arzénoldattal tartósították a sopronbánfalvi pálos szerzetesek - ennek köszönhető, hogy a test ilyen jó állapotban megmaradhatott. Az érsek 1710-ben Sopronban halt meg és a bánfalvi pálos kolostorban temették el, ahonnan 1811-ben hozták át az új családi sírboltba.

Még ebben az évben a győri püspök áldásban részesítette az épület elkészült részeit. Később a pápa búcsúhellyé nyilvánította. Ennek költségeit Széchenyi Ferenc 3000 forinttal támogatta, a kripta fenntartására pedig alapítványt hozott létre, mely 1925-ig fedezte is a kiadásokat. Utolsó felújítása 2015-ben zárult. 

A kereszt főágában, az ovális tér oltárával szemben, a felső sorban nyugszik a sírbolt építtetője, gróf Széchényi Ferenc, mellette felesége, Festetich Julianna grófnő, körülötte idősebb fiai a feleségeikkel és azok leszármazottaival. Közelükben látható az a vasláda, amelyben Széchenyi István – a halálos pisztolygolyó által kiszakított - koponyacsontja látható. Ennek külön elhelyezése még özvegyének kérése volt.

Gróf Széchenyi István gyermeki közül egyedül a korán, 15 napos korában elhunyt kislány, Júlia síremléke található a kápolnában. A birtok örököse, az idősebbik fiú: Béla felesége mellé, a híres nagycenki hársfasor végén emelt vörös márvány szarkofágba temetkezett. A kisebbik fiú, Ödön pedig Isztambulban hunyt el és mint köztiszteletben álló személy, az ottani tűzoltóság egykori parancsnoka, díszsírhelyet kapott az isztambuli temetőben.

A mauzóleum körül a sírkert 1910 óta számít a Széchényi család nemzetségi temetőjének. Ebben az évben vált szükségessé a temető bővítése, az ehhez szükséges anyagi fedezetet a család bocsátotta rendelkezésre.  Az új temetőrész középpontjában egy hatalmas szarkofág alatt hozták létre az új családi kriptát. Megnyitásakor idehozatták a soproni Bencés (Kecske) templomban, a fertőszéplaki és egervári templomok családi kriptáiban nyugvó Széchényi felmenők hamvait: többek között a temetőt és kápolnát alapító Barkóczy Zsuzsanna és II. Széchényi György, az első Széchényi gróf földi maradványait is. A szarkofág mögött, a temető hátsó falánál alakították ki az I. világháborúban hősi halált halt gr. Széchenyi Alajos síremlékét. Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrász megkapó alkotása szintén védett műemlék.

A temetőkertben jelenleg a család több, mint 100 tagja talált nyugszik. Több síremlék terve ifj. Stornó Ferenc nevéhez kapcsolódik. További védett sírok is találhatók itt, így például gr. Zichy Geyza, Széchenyi István nevelt fiának sírhelye, aki Döblingben volt a titkára. Az utolsó Széchenyi-temetés 1977-ben történt. 

Nyugszanak a nagycenki temetőben más, a Széchenyi nemzetséghez szorosan kapcsolódó személyek is. Itt kapott végső nyughelyet például Lunkányi János, Széchenyi István nevelője és birtokainak későbbi jószágigazgatója. Itt van Tolnay Antal nagycenki plébános sírja is: Széchenyi István feltétlen híveként közreműködött a gróf megbízásából a nagycenki Szent István Plébániatemplom építésében, amit Széchenyi halála után is folytatott és befejezett. A titkosrendőrségi tiltás ellenére, meghatározó szerepet játszott Széchenyi István méltó eltemetésben.

A számos Széchényi sír mellett a kettős kereszt alaprajzú temetőben sok szép 19. századi sírkő is látható, amelyek a Széchényi család mellett a két Cenk lakóinak életébe is bepillantást engednek.

Források:

visitsopron.com

nagycenk.hu

szechenyiorokseg.hu

funiq.hu

hu.wikipedia.org

tafofilia.blog.hu

Borítókép forrása: visitsopron.com