A lőveri turizmus kezdetei és a Károly-kilátó változatos története

Egy angol utazó 1837-ben így írt városunkról: „Sopron viruló város, a föld legbájosabb vidékével, ahol a természet szétszórta gazdagságát a város körül.” A soproniak és az idelátogatók számára egyaránt különleges lehetőséget kínál a várost délről és nyugatról ölelő Soproni-hegység ,a helyiek nyelvén a Lőverek, a kikapcsolódásra és feltöltődésre. Az Alpok legkeletebbi nyúlványaként a Lőverek ismert egészséges szubalpin klímájáról, tiszta levegőjéről. Túrautak sokasága, tanösvények vezetnek a gazdag fenyvesek, bükkösök, tölgyesek árnyékában forrásokhoz, tavakhoz, vagy éppen a Sopronra és környékére mesés panorámát nyitó hat kilátó valamelyikéhez.

A 18. század végére vált Európa-szerte népszerűvé a természet megismerésének gondolata. A soproniak sem maradtak el ebben: Goldner Mihály városi tanácsos már 1795-től erdei sétákat szervezett az érdeklődést mutató városlakók számára. Az értékek felismerésének és megőrző védelmének szép példája, hogy az evangélikus Líceum tanárai és diákjai 1839-től rendszeresen gondozták a Lőverek egyik kapujában kialakított Deák kutat, és rendbe hozták az oda vezető utat.

Sopron Média

Egyre átfogóbb és egyre több helyit megmozgató erőt - a Lőverek erdeinek gondozása és kiépítése szempontjából is - az 1869-ben életre hívott Soproni Városszépítő Egyesület jelentett, első vezetőinek (Braun Sándor szappanfőző iparos és Flandorffer Ignác kereskedő) az összefogást teremtő irányításával. Utakat építettek, pihenőhelyeket alakítottak ki, és rendszeressé tették a túravezetéseket. A parkerdő kialakításában a legtöbbet talán az Egyesület elnökségi tagjának, Romwalter Károly nyomdatulajdonosnak, újságkiadónak köszönhetjük, aki a turistáskodás fáradhatatlan népszerűsítője, anyagi áldozatokat is vállaló szervezője volt. A parkerdő kialakításában Muck Endre városi erdőgondnok szerzett elévülhetetlen érdemeket: öt évtizeden keresztül törekedett a faállomány megőrzésére, folyamatos frissítésére; emellett az ő irányításával épült ki a városszépítőkkel, illetve az 1903-ban - Hatvani Ferenc soproni tanárnak köszönhetően - megalakult Dunántúli Turista Egyesülettel együttműködve az az összességében 90 kilométeres úthálózat, mely még napjainkban is szolgálja az erdei gazdálkodást és turizmust.

Sopron Média

A soproni parkerdő szíve és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron ismert jelképe a Károly-kilátó. Az első faépítésű kilátótornyot Romwalter Károly 1876-ban fiával, Alfréddel együtt saját költségén építtette a 398 méter magas Váris-hegyen. Ezt megelőzően a Várhely kis toronnyal ellátott menedékháza szolgált kilátóként.

A fa kilátótornyot, elkészülte után, Romwalter Károly a Városszépítő Egyesületnek adományozta. Tiszteletére a Váris-hegyet átkeresztelték Károly-magaslatnak. A mecénás legszívesebben a „Karlsruhe”, azaz Károly pihenője nevet adta volna a helynek, ahol Muck Endrével, a „soproni erdők atyjával” közösen létrehozott első turistautak bejárása után megpihent. A telekkönyvbe is ezt a nevet tervezte bejegyeztetni, amikor rájött, hogy ez a név már foglalt, hiszen egy német város neve. Egy tollvonással megváltoztatta az elnevezést Karlshöhére. Azóta hívják a Váris-hegyet Károly-magaslatnak, és Károly-kilátó lett az új torony elnevezése.

wikimedia.org

Romwalter Károly volt a kiadója Diem Gusztávval együtt Sopron első képes útikalauzának is, mely 1886-ban német nyelven, „Illustrierter Führer durch Oedenburg und seine Umgebungen” címmel jelent meg. Ebben is található utalás a kilátó alapításának körülményeire.

Az időjárás viszontagságainak kitett, fából készült kilátó állaga nagyon gyorsan leromlott. Mivel a javítás túl drága lett volna, dr. Printz Ferenc polgármester-helyettes és a Városszépítő Egyesület elnöke javaslatára 1896-ban pályázatot hirdettek egy új, „a hely méltóságának megfelelő” kilátó terveinek elkészítésére, melyet kőből szándékoztak megépíteni. A pályázatot Schiller János építész nyerte el. Kőből épült menedékházat tervezett, ahonnan lépcsőn lehetett volna feljutni a kilátótoronyba. A torony felavatását a király születésnapjára időzítették és Királytoronynak keresztelték volna el, de az elgondolás nem valósulhatott meg a Sopron gazdasági életét alapjában megrázó Építőbank bukása miatt. A felajánlott összegek nem folytak be, így az építkezés elmaradt. A kilátó helyreállítását azonban a város polgárai olyannyira sürgetették, hogy a Városszépítő Egyesület 1902-ben építtetett egy újabb fakilátót. A kőkilátó terve azonban továbbra sem került le a napirendről. Az 1930-as években a Városszépítő Egyesület akkori elnökének, Heimler Károlynak köszönhetően sikerült a szükséges pénzt előteremteni a kilátó megépítéséhez. A városi kölcsön mellett sorsjátékot alapított és műkedvelő színielőadásokból szerzett pénzt az építkezéshez. Az új pályázatot 1933-ban ötven pályázó közül Winkler Oszkár építőmérnök nyerte el. A kivitelező Füredi Oszkár volt. A torony ünnepélyes felavatása 1936. június 14-én került sor. Az épület alsó része kőből, a három középső szint belülről téglából, a felső csigalépcső pedig vasból készült. A közel 21 méter magas torony kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő tóra és a körülötte fekvő világörökségi területre; továbbá a Rax és a Schneeberg csúcsaira. Ez máig Sopron egyetlen kőkilátója.

magyarmezogazdasag.hu

1999-től a Soproni parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe került, része a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontnak. A kilátó első emeletén A Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvánnyal együttműködve még 1999-ben megnyitották a Botanikus szentélynek nevezett állandó kiállítást. A tárlók és a rövid ismertetők átfogó képet adnak Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán munkásságáról, valamint a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fő jellegzetességeiről. Ezt követően 2002-ben a kilátó második emeletén, Roth Gyula és Csapody István munkásságát bemutató állandó emlékkiállítás nyílt. A fejlesztéseknek köszönhetően a látogatóközpont mára már több tagból áll: Gombocz Endre Természetismereti Ház, Kőhalmy Vadászati Múzeum és Látogatóközpont, Erdei élménypark és a Boszorkány meseösvény. Jó megközelíthetőségének köszönhetően a Lőverek legnépszerűbb kirándulási célpontja.

Sopron Média

Források:

Sopron Károly-magaslati kilátó – A Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvány és a Soproni Városszépítő Egyesület közös kiadványa, szerzők: Andrássy Péter és Dr. Lakatos Ferenc. Sopron, Hillebrand Nyomda Kft.

A Soproni-hegység és dombság kilátói és kilátó pontjai – A Sopron Városi Szabadidősport Szövetség Természetjárói és a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. kiadványa, Sopron, 2013.

visitsopron.com

sopronikirandulás.hu

Borítókép: Sopron Média

Legnépszerűbb cikkek