1887-ben dr. Kresz Géza (1846-1901) létrehozta a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet (BÖME). Az egyesület bécsi mintára alakult. Dr. Kresz Géza foglalkozását tekintve Budapest V. kerületének tisztiorvosa volt. Széles látókörű, művelt, humanista ember. Ő alapította a budapesti Korcsolyázó Egyletet is.

Fáradhatatlanul dolgozott, hatalmas szervezőmunkát végzett. Javasolta a Duna két partján, a hidak közelében 6-8 mentőház felállítását.
Kresz Géza felismerte, hogy szükség van a segíteni akaró emberek oktatására is. Fontosnak tartotta, hogy széles körben oktassák az elsősegélynyújtást.
Az ő tevékenységének eredménye volt a Mentőpalota megépítése is. Az épületet, ahol ma a mentők Főigazgatósága, a Központi Mentőállomás, a Központi Irányítócsoport és a múzeum is működik, 1890-ben adták át. Ez Európa legelső, mentőállomásnak épült épülete, mely azóta is a mentőké.

A Mentőpalota két épületszárnyából a másodikat később építették, s az 1890-es évek végén adták át. Eredetileg a Nyiroktermelő Intézet épülete állt itt, melyet lebontottak. Az új épületszárnyban a bentlakásos legénység hálószobái is helyet kaptak, de itt voltak a raktárak, és itt működött a Kresz Géza által alapított Mentőmúzeum is.
Ez a gyűjtemény egész Európában egyedülálló. Az egyetlen olyan múzeum európai viszonylatban, ahol kizárólag a mentéssel kapcsolatos emlékeket, felszereléseket gyűjtöttek össze és ahol megismerhetik az elsősegélynyújtás és mentés fejlődését történetileg is.

Az első nem ló vontatású, hanem akkumulátorral hajtott elektromos mentőkocsi 1902-ben állt szolgálatba Magyarországon, elsők között a világon.
1954-ben az európai fővárosok közül először Budapesten állítottak szolgálatba „roham kocsinak” nevezett mentőegységet.

 

Forrás: https://www.mentomuzeum.hu/

Borítókép: Markó utca 22., az Országos Mentőszolgálat, ekkor a Kresz Géza által megalapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME) központjának udvara. Korabeli betegszállító mentőjármű és személyzete. A felvétel 1896-ban készült.

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.250